🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > C > csontlerakatok
következő 🡲

csontlerakatok: mintegy 150.000 éves, föltehetően vallásos kultuszra valló medvecsont-leletek. - Először E. Bächler a wildenmannlislochi Drachenloch-barlangban (Svájc) fedezett föl számos barlangi medvéből származó (alsó állkapocs nélküli) koponyát és lábszárcsontot, melyek a barlang falában, természetalkotta fülkékben v. „kőládákban” sorakoztak. Hasonló leletekre bukkantak más alpesi barlangokban is (pl. Drachenötli, Salzofen), s ez megerősíti a föltevést, hogy ezeknek a föltűnő leleteknek köze van a valláshoz. Analógiák mutatkoznak ma élő népek áldozataival: zsengeáldozatként sziklafalak kiszögellésein elhelyezik az elejtett állat koponyáját és lábszárcsontjait, s így ajánlják föl az agy- és csontvelőt, ami az „Állatok Urába” vetett hit bizonyítéka lehet. Vannak analógiák a medvekultuszhoz is, amelyet az É-i féltekén még a múlt sz: is gyakoroltak, itt azonban a koponya és a lábszárcsontok megőrzése az állat újjáéledéséhez, s ezzel az újabb zsákmányhoz fűzött reményt jelenti, anélkül hogy egyértelmű összefüggést mutatna valamely istenséggel. A Szahalin szigeti giljákok és a jesszói (Japán) ajnók „medveünnepéhez” is vannak párhuzamok: egy Sziléziában talált barnamedve-koponyán pl. a metsző és szemfogak jellegzetes lefűrészelésének ill. lecsiszolásának nyomai vannak. Uezt teszik, mielőtt megölik, a fiatal medvével (hogy az ünnepség résztvevőit ne veszélyeztesse), ezután közösen ölik meg, és a lelkét követként az oltalmazó Istenhez küldik, hogy kiesdje számukra a további vadászszerencsét (W. Koppers). **

König 1985:22.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.