címertartók, pajzstartók (lat. telamones, sustentacula): a →címer külső díszei közé sorolható ornamentális vagy figurális alakzatok. - Vsz. a címertulajdonosok fegyverhordozóitól erednek, akik ünn. fölvonulásokon esetleg jelmezbe öltözötten hordozták és őrizték uruk pajzsát. Lehetnek adományozás tárgyai is, de a címer lényegtelen részei, s alkalmazásukra szabály nincs. ~ lehetnek: emberek (vitéz, herold, vadember, nőalak), állatok (oroszlán, medve, sas, delfin, kígyó), képzeletbeli lények (griffek, sárkányok, egyszarvúak), angyalok és ritkán növények. Az egyes típusoknak külön neve is van (atlantes, colossos, supports). Tarthatják külön a pajzsot, a sisakot v. az egész címert. Egy címertartó tarthat több címert is, s ha egyet tart, bárhol állhat, kettőt csak a jobb és bal oldalon. A ~nak korhűnek és arányosnak kell lenniük a címerhez képest; talapzaton kell állniuk, kivéve a lebegő angyalokat. Stilizálva ábrázolandók, de mivel nem részei a címernek, önkényesen megváltoztathatók. - Mo-on ~ már a 13. sz. pecséteken láthatók, kir. adományozásuk a 16. sz-tól adatolható (1519: II. Lajos címerbővítő okl-e Kanizsay László részére). A m. címert 1397: Zsigmond pecsétjén, másutt a 15. sz-tól angyalok tartják. Az egyh. tiltotta ugyan a ~ használatát, de intézmények pecsétjein és épületeken gyakran előfordulnak. Sz.L.