Doroszló, Bácsdoroszló, v. Bács-Bodrog vm. (Doroslovo, Szerbia): 1. plébánia a v. kalocsai egyhm. apatini esp. ker-ében. 1313: Doruzlou. Tp-át 1332 e. Szt Imre tiszt. sztelték, a mait 1800: építették. A törökök 1526 u. elfoglalták. 1752: alapították újra. Org-ját (1/9 m/r) 1907: az →Angster gyár (op. 608.) építette. Kegyura 1880: a Pénzügymin. Anyanyelve 1840: m.; 1910: m., ném.; 1940: m., ném. - Lakói 1910: 2669 r.k., 3 g.k., 4 g.kel., 3 ref., 32 izr., 11 egyéb vall., össz. 2722; 1940: 2828 r.k., 2 g.k., 4 g.kel., 2 ev., 22 ref., 7 izr., össz. 2865; 1948: össz. 2906, 81,5%-a magyar. - 2. kistáji Szűz Mária-búcsújáró hely. ~ szomszédságában volt a kk-ban Bajkút község, melyet Nagy Lajos kir. 1382: a budai apácáknak adományozott. A törökök elpusztították. Emlékét csak kútja tartotta fenn, melynek neve (Bajkút) jelzi, hogy a kk-ban gyógyítóerejű sztkút volt. Amikor 1792: egy gombosi lakos vakságából meggyógyult, a búcsújárás újrakezdődött. A kk. tp. romjai ekkor még álltak. Az első fa kpnát a kút mellett 1796: Tordy Ferenc kincstári erdőhivatalnok építtette hálából gyógyulásáért. 1810: a sztkúttól távolabb szintén fából nagyobb kpna épült, ami 1859: a benne égetett gyertyáktól kigyulladt és elégett. 1861: Mária-szobrot állítottak a helyére. Az első tégla kpnát 1865: építették, 1874: bőv., 2 tornyot emeltek mellé. Kegyképe →Eleusza, Segítő Mária, ősképe a passaui kapucinusok kegyképe. Megkoronázott. 18. sz. eleji olajkép, festője ismeretlen.  -XVI. Gergely p. 1837. IV. 28: teljes búcsút engedélyezett pünkösd és Kisboldogassz. napjára. Egyéb búcsúi: áldozócsütörtök, Sarlós-, Havasboldogassz., Mária nevenapja, húsvéttól IX. 12-ig minden újhold vasárnap. - A búcsún ált. 8-10.000 ember vesz részt. A ~i sztkúthoz a Duna és Tisza mente m., ném. és délszláv népe jár búcsúra. Bácskeresztúrról jelentős g.k. ruszin csoport érkezik. 1935-től ifj. zarándoklatok vannak. 1967-től a szabadkai egyhm. búcsújáró helye. A sztkút vizét minden betegség ellen jónak tartják, ma is az ún. ~i korsókban hordják el. Viharfelhő elé ~n nem a falusi, hanem a sztkuti tp. harangjával harangoztak. A ~i néphit szerint azért van náluk gyakran jégeső, mert a búcsúsok odaviszik és otthagyják a bűneiket. Az aszályos időt is ezzel magyarázzák. **-B.G.

1. Gerecze II:173. - Schem. Col. 1912:63. - 2. Búcsúskv. Újvidék, 1974. - Kovács Endre: ~ hiedelemvilága. - Berecz 1986:51. - Raj Rozália-Nagy István: Bajkúti Szűz Mária, könyörögj érettünk! Tóthfalu, 1993. - Szilárdfy 1994:12. - Miocs 1998:67.