Dánia, Danmark: királyság Észak-Európában. - Határai: Északi-tenger, No. Ter-e 43.093 km². 1985: 5.111.000 lakos. Főv-a Koppenhága. - 1. Története. A kerség Szt Willibrord és Szt Ansgar (†865) térítő munkájával kezdődött. Kékfogú Harald kir. 960: megkeresztelkedett, Nagy Kanut kir. (ur. 1017-35) alatt az egyh-i élet fölvirágzott. Lund érs-e az egész Skandináv fsz. missziós központja lett. 1241-től a kir. és az egyh. jó viszonya megrendült, csak Margit kirnő alatt (ur. 1375-1412) állt helyre. I. Keresztély 1479: p. jóváhagyásával megalapította a koppenhágai egy-et, melynek első kancellárja Lage Urne, az utolsó roskildei pp. A hitújítás II. Keresztély, I. Frigyes és III. Keresztély alatt terjedt el ~ban; vele szemben a ppi kar nem bizonyult elég szilárdnak. Annál sikeresebben kelt a kat. hit védelmére P. Helgesen (1485 k.-1534 u.) kármelita. - III. Keresztély 1536: egy napon valamennyi pp-öt elfogatta, a csonka ogy-sel eltöröltette a ppi hivatalt, s kimondotta, hogy az egyh. javak ezentúl a koronát illetik. V. Keresztély 1683: törv-t hozott, mely ~ban a lutheránus vallást államvallássá tette, a r.k. szerz-eket száműzte, végül csak néhány missz. állomás maradt fönn. - 1849: meghirdették a vallásszabadságot. 1868: ap. pref., 1882: ap. vik. létesült. 1930: 40 pbnián 15 egyhm-s és 60 szerzpap dolgozott; 20 ktor-ban 600 apáca volt. A ffi szerzetek: jezsuiták, kamillánusok, redemptoristák, prem-ek. Évente kb. 200 a megtérés. A kat-ok ~ban szétszórtan élnek, egy részük az uradalmak lengy. munkásai. Egyetlen ppsége 1953: →Koppenhága, közvetlenül a Sztszék alá tartozik. 1992: 5.162.126 lakosból 4.554.000 (88,2%) ev., 29.000 r.k. A többi különböző prot. egyh. közt oszlik meg. - 2. Művészete. a. Építészet. Faépítészeti kezdetek után ~ román kori építészete a 12. sz: bontakozott ki. Speyeren át érkezett lombardiai hatás alatt épült Ribe kőből és Roskilde téglából emelt, háromhajós, kéttornyos homlokzatú, kereszthajós baz-ja. Görögkereszt alaprajzú Kalundborg öttornyú tp-a a 13. sz-ból. A késői román korban kedveltek a kerek falusi tp-ok, egykorú alakos és díszítő festéssel (Bornholm, Röme). A dán gótikára az É-ném. (Lübeck) téglaépítészet hatott. A 17. sz. németalföldi kapcsolatait tükrözi egyszerű barokk kiképzésével és berendezésével a koppenhágai Helligandskirken. Ucsak a főv-ban különleges megoldású az orgonára emlékeztető és kk. hangulatot árasztó Grundtvig-tp. (20. sz. eleje). - b. Szobrászat. A román korban jelentek meg az aranyozott lemezzel borított, fából készült oltárok. Fölépítményük predellájából félköríves oromzat emelkedik ki; üres mezejének tengelyét feszület hangsúlyozza. Az antependium közepén a Madonna jelenik meg angyalok kíséretében (Arhus, Lisbjerg tp-aiban, 1150 k.). A koppenhágai Nemz. Múz. e sajátos megoldás több példáját őrzi. E kor alkotásai az alakos faragványokkal díszített kő keresztelőmedencék, amelyek egész Skandináviában elterjedtek. A gótikus faszobrászat a 15-16. sz: É-ném. mesterek (B. Notke, H. Brüggemann) közreműködésével virágzott (arhusi főoltár, bordesholmi oltár). A reformáció után a síremlékszobrászat a vezető szobrászati ág. A 19. sz. kiemelkedő klasszicista művésze, Bertel Thorvaldsen készítette el a róm. Szt Péter tp-ban VII. Pius síremlékét. Híres műve a koppenhágai Thorvaldsen Múz. Krisztus-szobra. - c. Festészet. ~ gótikus falfestészete - mint egész Skandináviáé - É-ném. kapcsolatról tanúskodik. Ev. tp-aiban a reformáció után is él az oltárképfest. - d. Iparművészet. A koppenhágai Nemz. Múz. mutatja be a 12-13. sz. fémművesség, ötvösség, csontfaragás jelentős alkotásait. Az iparműv. színvonalas termékei No-ból és Fro-ból is nagy számban kerültek ~ba. Ezek közül kiemelkedik Gunhild dán kir-leány rozmáragyarból készült, finom művű keresztje a 12. sz. végéről. **-E.G.

LThK - EWYB 1993. I:926.