🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > D > Döllinger
következő 🡲

Döllinger, Johann Josef Ignaz (Bamberg, Bajoro., 1799. febr. 28.-München, Bajoro., 1890. jan. 10.): történész. - 1822: pappá szent. 1823: Aschaffenburgban, 1826-90: Münchenben az egyhtört. és az egyhjog tanára. A J. J. V. Görres és F. v. Baader indította kat. megújhodás fő képviselője. Közíróként Görresszel együtt harcolt 1838: Droste zu Vischering érs. érdekében, 1838: közreműködött a Historisch-polit. Blätter alapításában. 1845-47: sokat szerepelt a bajor Landtagban, 1848-49: a Pál-tp-ban. 1847: elbocsájtották hiv-ából. Föllépett az Egyh. szabadságáért. 1848: a würzburgi ppi ülésen a Rómához hű nemzeti egyh. gondolatát képviselte. 1849: részt vett a Bonifatiusverein alapításában. Egy évtizedig tartó, főleg egyhtört. munkásság után visszatért az egyhpol-hoz. Az I. vatikáni zsin-ra nem hívták meg, ezért a zsin-ot Janus és Quirinus néven gátlástalanul támadta. Elvetette a tévedhetetlenségről szóló dogmát. 1871: a csak vonakodva kimondott kiközösítés nem törte meg; nem csatlakozott a közreműködésével keletkezett →ókatolikus egyházhoz. Lemondott az előadásokról és az egyh. teendőkről, de 1872: minden vita ellenére megmaradt a müncheni egy. rektorának. Fenntartásokkal, de elvileg mindvégig megőrizte visszatérési szándékát. Meggyőződése alapján ragaszkodott a régi konciliarizmus igézetéhez. Eljutott kora historizmusának megrontó közelségébe is. Ezeknek lett az áldozata. **

LThK III:475.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.