Dürer, Albrecht, Ajtósi (Nürnberg, Bajoro., 1471. máj. 21.-Nürnberg, 1528. ápr. 26.): festő. - Családja a Békés vm. egykori Ajtós községből származott. Nagyapja, Ajtósi Antal Gyulán volt ötvös; atyja, A. Albert mint aranyműves ötvös 1455: Nürnbergben telepedett le. ~ 1486-89: a festőtanonc-időt M. Wolgemut műhelyében, 1490-94: vándoréveit jórészt a Rajna felső folyásvidékén (Strasbourg, Colmar, Bázel) töltötte. Bázeli kiadóknak fametszeteket, olajfestményeket és sok rajzot készített. ~ műve a ném. fest. legrégibb vízfestékkel festett tájképe. 1494-95: Velencében élt. Az 1. és 2. (1505-07) velencei utazása közti idő korai mesteréveinek ideje. Ekkor készítette a nagy fametszet-sorozatokat (Apokalipszis, Nagy Passió), rézkarcokat (A tékozló fiú, Tengeri csoda, A doktor álma, Nagy szerencse stb.), az első oltárképeket (Drezdai oltár, Glimm-féle siratás, Paumgartner-oltár). Stílusának alakulása elárulja a késői gótika és a korai reneszánsz (Mantegna) közti szenvedélyes küzdelmet. Festő-, réz- és fametsző technikájának alakulása és rendkívüli szorgalma is nyomon követhető. A 2. velencei utazás döntő élménye lett; ott készítette a Rózsafüzér-ünnep táblát (ma Prágában), majd hazatérése után egymás után az Ádám és Éva (Madrid), a 10.000 keresztény vértanúsága, a Heller-oltár, a Mindenszentek (Bécs) kompozíciót, az új Mária- és császárképeket. 1510 k. festhette meg öccse, András képmását (Bp., Szépműv. Múz.). Rézmetszése virágkorában (1513-14) készült a Passió, a Lovag, halál és az ördög, a Szt Jeromos barlangszobájában, a Melankólia. Emberi érettségét mutatja szénrajza édesanyjáról (1514). Miksa cs. részére készültek: a Díszkapu és egy imakv. tollrajzai. 1520-21: németalföldi utazása a késői kort indította el; Aachenben V. Károllyal, Antwerpenben és Brüsszelben sok festővel találkozott. Hazatérve festmények nagy sorozatát alkotta meg (Kleeberger, Muffel, Holzschuner, Pirckheimer), a Négy apostolt (ma Münchenben) a nürnbergi városháza részére és még sok rajzot. Ötletességét és mély gondolatait utolérhetetlen mesterségbeli tudása szolgálja. Arckép, tájkép, díszítés, mitológia, allegória, de különösen a kk. egész egyh. műv-e sarkallták ~t újabb és újabb alkotásokra, melyek között a passió és Mária élete állt a közp-ban. Egész életében hívő ker. volt. Luther írásai megragadták, az Utolsó vacsora és a Négy apostol képe vívódásait mutatják. Bár Nürnberg polgárainak többségével néhány tanítványa is az új tanításhoz csatlakozott, ~ haláláig kat. maradt. - M: Underweysung der messung mit dem zirkel u. richtscheyt. Nürnberg, 1525. V.J.

ML I:575. - LThK III:613.