devsirme (török 'összegyűjtés'): az oszmán-török hadseregben a →janicsárság utánpótlására szánt keresztény gyermekek begyűjtése. Az európai nyelvekben 'gyermekadó' v. 'véradó'. A ~ előzménye az 1360-as évekre nyúlik vissza, amikor az áll-nak jutó hadizsákmányból a fegyverképes ffiakat katonai szolg-ra rendelték. 1395-ből ismert az első adat ker. fiúgyermekek céltudatos összegyűjtéséről. A ~ bevezetésekor nagyjából 5 évenként, később szükség szerint gyakrabban is begyűjtő biztosok szedték össze a Balkán orsz-aiban a 8-10 é. fiúkat. Később a felső korhatár 20 é. korig kitolódott. Mai számítások szerint a 16. sz: a ~nek átlagban minden 6. fiú esett áldozatul. A 17. sz: a gyermekadót a kisázsiai ker. lakosságra is kiterjesztették, Mo-on viszont nem vezették be. Az összegyűjtött gyermekek kisebb, válogatott része a szultáni szerájban kapott nevelést, többségük előbb török parasztcsaládokhoz került a nyelv és a szokások elsajátítására, majd alapos kaszárnyai kiképzés után lett janicsár. A ~ utolsó nyomai a 18. sz. elejéről maradtak fönn. H.K.

Uzuncarsili, I. H.: Osmanli devleti taskilatindan kapukulu ocaklari. I. Ankara, 1943. (1984) - EI 2/II:210. - Georgieva, C.: Janicsarite v bölgarszkite zemi. Szófia, 1988.