🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > D > druidák
következő 🡲

druidák: szerzet jellegű társaság az ókori Galliában. - A nép papjai, bírái és orvosai voltak. Adót nem fizettek, fegyvert csak idegen támadóval szemben kellett fogniuk. Törv-eket hoztak és büntetéseket szabtak ki. Évente egyszer a Gallia közepének tekintett Carnutesben gyűlést tartottak, ahova a perlekedő felek, még a gallok ellenségei is igazságért járultak. Tagjaikat hosszas előkészület után titokzatos szert-sal vették fel. Voltak saját épületeik, de istentiszt-eiket szabadban, sűrű tölgyesekben végezték. Emberáldozatot is bemutattak, szellemidézést űztek. Tiberius és Claudius cs. betiltotta és üldözte a ~at. **

Pecz I/2:604.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.