dzsainizmus (a dzsina, 'legyőző' szóból): indiai vallás. - Valamivel korábban keletkezett, mint a →buddhizmus, s hozzá hasonlóan →brahman-ellenes reformmozgalom volt. E 2 vallás között olyan nagy a megegyezés a lelkiségben és a célkitűzésben, hogy Ny-on azonosították is őket, s a ~ alapítóját →Vardhamana Mahavirát Buddha tanítójának tartották. - A ~ a buddhizmushoz hasonlóan azt hangoztatja ugyan, hogy Mahavirának sok elődje volt tirthankara (üdvösség hirdetője) szerepében. A 23 elődről felsorolt adatok azonban a mondák világába tartoznak. Az egy Parsvanatha vsz. történelmi személy, aki a Kr. e. 8. sz: élt, benáreszi kir. családból származott, a megszabadítottak (nirgranthák) aszkéta rendjét alapította és 100 éves korában önként halt éhen. - A dzsainák vallási közösségéhez szerz-ek, szerznők és laikusok tartoznak. A Maurja-dinasztiát alapító Csandragrupta (Kr. e. 321-297) védelme alatt virágzott a társaság Magadhaban. A Kr. e. 2. sz-tól kezdve 2 fő irányzat alakult ki: az enyhébb szvetambarák (fehérruhások) elkülönültek a szigorúbb digambaráktól (levegőbe öltözöttek). Dogmatikájuk és kultuszuk alig különbözik: a ruhájukon kívül csak szt írásaik kánoniságában van eltérés közöttük. A levegőbe öltözöttek azt állítják, hogy az írások elvesztek és a fehérruhások kánonja nem teljes. Ezt a kánont a Kr. u. 5. sz: Valabhiban egy zsinaton véglegesen fogalmazták és írták le. - A ~ Bihar államból terjedt el egész É-Indiába, és az 5-13. sz: nagy vallási és pol. hatása volt. A 12. sz: D-Indiában a visnuizmus és sivaizmus, É-Indiában az iszlám szorította vissza. - A ~ a világot valóságosnak, öröknek és változatlannak tartja. Csak a formák változnak, de az elemek örökkévalók. Vannak élő (dzsíva) és élettelen (adzsíva) szubsztanciák, ezek azonban különböző fokozatokban mind anyagi valóságok. Öt élettelen szubsztancia van: tér (ákása), mozgás (dharma), nyugalom (adharma), idő (kala), anyag (pudgala). - Az anyag behatolhat a lelkekbe és azok természetes tulajdonságait (mindentudó, erkölcsileg tökéletes, boldog, mindenható) korlátozhatja, testtel veheti körül és a szamszárába taszíthatja. Ez a lélekbe hatoló anyag a karman, mely a lelket szenvedő, tudatlan, nyugtalan élőlénnyé alakítja. Élőlények az istenek, démonok, emberek, állatok, növények, kövek, lángok, vízcsöppek, szelek (összesen 148 kategória). A lélek és karman kapcsolatának (bandha) legártalmasabb hatásai a hitetlenség, a fegyelmezetlenség, a szenvedély és a világi tevékenység. A lélek megváltása csak úgy lehetséges, ha végleg elszakad a karmantól, a tér fölé emelkedik és bemegy az iszatpragbharába, az örök nyugalomba és boldogságba. - A ~ követői nem hisznek Istenben, a világ teremtőjében, vagy a legfőbb lényben. Számos istenséget, démont imádnak, akik tarka panteont alkotnak, de ezek karmannal megfertőzött élőlények és a szamszárában vannak. Addig élnek boldogságban és élvezetben, míg jó karmanjuk el nem fogy. Megváltásukhoz szükséges, hogy állati vagy emberi testben újjászülessenek. Ebbe a panteonba tartozik a legtöbb védikus és brahmán isten. - A dzsainisták szerint a világmindenség nagyon nagy, de korlátolt. Elvben változatlan. Csak az emberek világában történik szüntelenül a le- és felszálló világperiódusok rendszeres változása, mely a leszállásnál romlik, a fölemelkedésnél javul. Ma a leszálló világperiódus utolsó előtti időszakában élünk, s 21.000 év múlva jön el az utolsó világperiódus. Ennek a borzalmas időnek a végén pusztulás lesz, de a viszonyok lassan javulni kezdenek. Minden periódusban megjelenik 63 nagy férfi (salakapurusha); ezeknek a szenteknek és hősöknek a cselekedetei alkotják a dzsainista világtörténelem fő tárgyát. - A megváltás útja hosszú és nehéz, 14 állomása van: 1. a tévhit uralma, 2. az igaz hit előíze, 3. vegyes hit, a választás kritikus pillanata, 4. helyes hit, de önfegyelem nélkül, 5-12. lassú megszabadulás a szenvedélyektől, hanyagságtól, tökéletlen tudástól, 13. mindentudás, 14. megszabadulás minden világi tevékenységtől. - A ~ sohasem lett világvallás. Rövid virágkor után a hinduista reneszánsz vonzásában és az iszlám nyomására jelentéktelen kisebbséggé zsugorodott. Követői az indiai lakosságnak mindössze fél%-át teszik ki, de ez a kisebbség India társad. életében (keresk., ipar, gazd.) jelentős helyet foglal el. Indián kívül mintegy 70.000 dzsaina él D- és K-Afrikában. **

König 1985:234.