🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > E > Ebjatár
következő 🡲

Ebjatár: (héb. 'az atya bőkezű, v. bőkezűen ad'): Achimelek fia, az egyetlen olyan pap Nobban, aki a Saul által rendezett vérfürdőt túlélte. Az →efoddal Dávid oldalára állt (1Sám 22,20-23; 23,69; 30,7), az ő papja lett (2Sám 8,17; 1Krón 18,16; 24,6), később Cádokhoz csatlakozott (2Sám 15,24-36; 17,15; 19,12; 20,25). Salamon idejében szintén pap volt (1Kir 4,4), noha a Dávid trónjának örökléséért folyó harcban Adonija mellé állt (1,7.19.25; 2,22). Miután Adoniját letették, Salamon ~ t is eltaszította és Anatotba száműzte (2,26-27). Az ~ elleni jövendölés (1Sám 2,27-36) tekintetbe veszi az Eleazár nemzetségéből való Cádok papi nemzetségének ezt a győzelmét. R.É.

BL:267.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.