🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > E > Eckehart
következő 🡲

Eckehart, Meister Eck(e)hart, OP (Hochheim v. Gotha, Türingia, 1260 k.-Avignon, Fro., 1328. ápr. 30. előtt): teológus, misztikus. - Erfurtban lépett a r-be. Kölnben és Párizsban tanult. 1293: Párizsban lector sententiarum, 1294-1298: Erfurtban prior, majd Türingia vikáriusa. 1302-03: a párizsi egy-en tanított. A rend ném. tart-ának megosztása után 1303-11: Szászo. első provinciálisa. 1307: a cseh tart. vicarius generalisa. 1311: a D-ném. tart. provinciálisává választották, amit a generális nem hagyott jóvá. 1311: ismét Párizsban tanár. 1312: Strassburgban tanár, majd hitszónok és az apácák lpászt-a. 1322-27: a kölni r. főisk. vez-je. Növendékei kérésére Opus tripartitum címmel próbálta összefoglalni tanítását. Az első rész a fil. kérdéseket, a második a Szentírás magyarázatát, a harmadik a prédikálás kérdéseit tartalmazta volna, de befejezetlen maradt. Buch der göttlichen Tröstung és Von dem edeln Menschen c. műveit Habsburg Ágnes m. kirnénak ajánlotta. - Jóllehet nem ~ a ném. fil. és teol. nyelv megalkotója, a ném. nyelv egyik első mestere. - ~ az isteni Ige teol-ját művelte, mert szerinte Isten Igéje leszáll az emberekbe, és az emberek lelkében megszületik. A prédikációnak határozott válasznak kell lennie Isten hívására és Isten megtapasztalásáról kell tanúskodnia, de nem szabad az istenélménnyel azonosítani. ~ bizalmatlan a látomásokkal és eksztázisokkal szemben. Isten megtapasztalásában az ember megszabadul önmagától, megnyugszik, de a nyugalom nem érzéketlenség a fájdalommal szemben. Ha azonban az ember teljesen rábízza magát Isten akaratára, akkor Ő magára vállalja a szenvedés terhét. Az Istenre hagyatkozásnak el kell jutnia odáig, hogy az ember hajlandó legyen "Isten kedvéért Istent meghagyni Istennek". Így cselekedett Szt Pál - véli ~- "és ezért maradt meg Istenben". Uakkor a ráhagyatkozás a tétlenség ellentéte, mert a higgadt, önmagától megszabadult ember felszabadul mások szolgálatára. Az elmélkedésből kap erőt és kedvet a cselekvésre. A szeretetben megérett Márta már alkalmas volt a szolgálatra, míg Mária rászorult az elmélkedésben érlelődésre. A tisztulás-megvilágosodás-egyesülés hagyományos hármas útja nála nem játszik szerepet, annál jobban értékeli az Istennel való egyesülést. - Főleg a prédikációiban elhangzott merész fogalmazásai miatt →panteizmussal vádolták. Amikor Heinrich von Virneburg kölni érs. inkvizíciós bíróságánál feljelentették, önmaga igazolására összefoglalta tételeit. 1327. II. 13: a kölni domonkos tp-ban kijelentette, hogy hajlandó visszavonni tételeit, ha tévesnek bizonyulnak. A maga igazáról meggyőződve az Avignonban élő p-hoz fellebbezett és ott védte ügyét. Közel 1 évvel a halála után XXII. János p. 1329. III. 27: In agro dominico bullájával 17 tételét tévesnek, további 11 tételét merésznek és gyanúsnak, de megfelelő magyarázattal taníthatónak ítélte. A p. messzemenően tapintatos volt ~ tekintélyével szemben (a bullát csak a kölni érsség területén kellett kihirdetni), műveit ezután mégis főként névtelenül terjesztették. Nicolaus →Cusanus nagyra becsülte. ~ gondolatait gyakran félreértették, de manapság lassan terjed a fölismerés, hogy valójában kat. gondolkodó. A félreértés abból adódik, hogy figyelmen kívül hagyták szenvedélyes, istenszeretettől izzó nyelvezetét. A domonkos rend fáradozik hivatalos rehabilitálásáért. **

LThK III:645. - Schütz 1993:57.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.