Eger, Agria, Erlau, Magyar Athén, Heves m.: I. Vára. A Várdombon épült szegyh. mellett a pp-nek már a 12. sz: nagyméretű lakótornya állt, szomszédságban a knk-ok lakóházaival. A tatárdúlás (1241-42)  után kezdték építeni a védőfalakat. 1363: említik először Szt János evang. várát. 1442: egy huszita csapat fölgyújtotta. 1490: Albert osztrák hg. fölégette a várost, de a várat nem tudta bevenni. 1526 u. gyakran cserélt gazdát. 1542: Varkoch Tamás várkapitány korszerűsíteni kezdte. 1552: Dobó István vezetésével 39 napos hősies védekezéssel visszaverték a törököket. 1560 u. a megrongálódott várat itáliai mérnökök segítségével az ország egyik legkorszerűbb erődítményévé tették. 1596: az idegenekből álló őrség rövid védekezés után átadta a törököknek. 1687: féléves ostromzár után szabadult föl. 1702: a haditanács parancsára a külső várat felrobbantották. 1704: a kurucok megszállták. 1710 u. jelentőségét vesztette. Kisebb létszámú katonaság kaszárnyája lett. Csak a legszükségesebb javításokat végezték rajta. 1783: Eszterházy Károly pp. a kincstártól megvásárolta, köveit építkezéseknél használták föl. A romok védelmét Pyrker János érs. szorgalmazta. Az első tud. föltárás 1862: indult Bartakovics Béla kezdeményezésére, aki 1870: a várat a kincstárnak ajándékozta. A vár 1945 u. laktanya és katonai raktár, 1956-tól a Dobó István Vármúz. kezelésében. Az 1925: kezdett régészeti föltárás és helyreállítás 1994: is folyik. →Érseki Múzeum - II. Püspöki székhely. →egri püspökség, →egri főszékesegyház - III. Érseki székhely. →egri érsekség - IV. Plébániái. 1. A kk-ban. ~ városa több kisebb településből alakult ki, melyek közül több pléb. volt. A vár melletti dombháton, a későbbi külső vár ter-én 1332 e. már állt a Szt Péter-tp., plnosa Domonkos, papja István volt. A Szt Jakab városrészben 1240 e. kórházat és szegényházat építettek, később pléb. A Harangozó városrész Szt Demeter-tp-ának plnosa 1279-97: Péter. Almagyar Szt László plébtp-a 1331 k. épült. ~ főpléb-jának Szt Mihály-tp-át 1311 e. építették, ekkor plnosa Ottó. A várszékesegyház mellett már a 13. sz: állt a kisméretű Szt István-tp., a városban a Káptalansoron 1401 e. épült Szt Katalin tp-a. ~ lakói 1580: ref-ok lettek. A törökök 1596: elfoglalták. - 2. A török után. a) Belvárosi. 1688: alapították újra. Mai Szt Mihály és Szt János-tp-a a szegyh. - Harangjai. A József-harangot 1766: Joseph Jüstel öntötte, 1828: 169 cm átm. Johann Jüstel átöntötte. A Lajos és János-harangot (137 és 102 cm átm.) Szmrecsányi Lajos érs. adományozta aranymiséje alkalmából, Seltenhofer Frigyes fiai öntötték. - Plébánosai: 1697: Balogh Mihály, 1707: Demeter János, 1716: Bánóczy János, 1716: Handler György Ignác, 1734: gr. Barkóczy Ferenc, 1742: Ambrosovszky Mihály, 1763: Korher Ignác, 1788: Madarassy János, 1824: Ruttner Ferenc, 1838: Mészáros Ferenc, 1849: Sisvay Márton, 1865: Szaitz Antal, 1881: Ludányi Antal, 1891: Törőcsik József, 1901: Krassy Félix, 1911: Párvy Antal, 1921: Petrovits Gyula, 1931: Novák Sándor, 1941: Petró József, 1963: Marosi Ernő, 1965: Mészáros Lajos, 1988: Czakó István. - Kegyura 1880: az egri érs. és kápt. Anyakönyvei 1688-tól. Anyanyelve 1840: m., ném.; 1910: m., ném.; 1940: m. - 2000. XI: ~hoz tartozik a 212. sz. Bornemissza Gergely cserkészcsapat. - 1993: nyílt meg a Deák Ferenc R.K. Ált. Isk. -  b) Fájdalmas Anya. 1942: alapították és a szervitákra bízták (V-VI.) . - Plébánosai: 1943: Csete M. Ágoston OSM, 1947: Tóth Jenő OSM, 1950: Kovács Károly OSM, 1953: Dávid Bertalan, 1970: Czakó István, 1988: Veres Árpád, 1990: Gonda Imre, 1993: Bernát Bertalan OSM. - 2000. XI: hozzá tartozik az 1218. sz. Szt Rita cserkészcsapat. - c) Jézus Szíve. 1946: alapították. Tp-át 1934: sztelték, a mait 1985 u. építették. Org-ját (1/4 m/r) 1780 e. az ~i Szt Rókus-kpna számára építették. Harangjait 1908: 47 cm átm. Thury J. és fia, Ferenc, 1928: 64 cm átm. Walser Ferenc öntötte. - Plébánosai: 1946: Kulhay István, 1956: Somlyai Géza, 1978: Kocsis Ferenc, 1993: Szántó József. - d) Lajosváros. 1943: alapították, tp-át 1937: Szt Lajos kir. tiszt. sztelték. Org-ját (1/10 m/r, op. 1153.) 1937: az →Angster gyár építette. Harangjait 1937: 63 és 47 cm átm., 1938: 92 cm átm. Szlezák László, 1971: 81 cm átm. Gombos Lajos öntötte. - Plébánosai: 1942: Császti Gyula, 1958: Bőthy Lajos, 1960: Miklós Béla, 1973: Deli János. - e)  Nagyboldogasszony. 1944: lelkészség, 1967: pléb. Nagyboldogasszony-tp-át 1736-55: építették. Org-ját (3/34 m/r) 1830: Bleszner Károly építette, 1928: a →Rieger gyár (op. 2336.) átépítette. 16 mázsás nagy harangját Rákóczi Ferenc adományozta, 1706: Kassán öntötték. 1840: Bernecker Mátyás újraöntötte. - Plébánosai: 1967: Nagy Balázs, 1974: Valuch István. - f) Páduai Szt Antal lelkészség. 1944: alapították, a minoritákra bízták, 1950-89: egyhm-s papok vezették. Anyakönyvei 1946-tól. A tp. faragott padjainak előzékein a fadomborművek  háromszögbe vésett →szemet, ill. kagylót ábrázolnak (ez utóbbi Szt Ágoston legendájára emlékeztet) Az org-t (2/15 m/r) 1772: egy budai mester az egri szegyh. számára építette. 1864: Mooser Lajos ide telepítette. Harangját 150 cm átm. 1834: Johannes Mendl öntötte. - g) Szent Bernát plébánia. 1944: alapították és a ciszt-ekre bízták. Mai Borgia Szt Ferenc tp-át 1733: építették. Org-ját (3/28 m/r) 1864: Mooser Lajos építette, 1942: az Angster gyár (op. 1255.) átépítette. Harangját 1830: 109 cm átm. Eberhard Henrik öntötte. - Plébánosai: 1944: Hegyi Kapisztrán, 1948: Debreczeni Sixtus, 1951: Hervay F. Levente, 1952: Vastag Sándor ciszt-ek; 1961: Borovi József, 1963: Maksa József, 1964: Schmotzer Pál, 1974: Váradi József, 1977: Veres Árpád, 1991: Gonda Imre, 1992: Újfalussy Ottó OCist, 1993: Mozsgai Tádé OCist. 1997: nyílt meg a Gárdonyi Géza Ciszterci Gimnázium és Szakközépisk. és a Szt Erzsébet Leánykollégium

- h) Kisboldogasszony. 1946: alapították. Tp-át 1946: sztelték. Harangjait 1830: 57 cm átm. Johann Jüstel, 1922: 47 cm átm. Walser Ferenc öntötte. - Plébánosai: 1944: Verrasztó János, 1982: Antalóczi Lajos. -

V. Szerzetesrendek. 1. A kk-ban. a) ferencesek. Vsz. a 13. sz. 1. felében telepedtek le ~ben. Ktorukat a Boldogasszony tiszt. szent., s a sz. végén már híres búcsújáró hely és kusztódia közp-ja. 1454: a konventuális irányzatot követő szerz-ek obszervánsok lettek. 1523: a konventet a mariánus rtart-ba sorolták. 1552 u. a prot-ok elűzték a szerz-eket. 1561: szalvatoriánusok tértek vissza, akik 1596: a tör. elől elmenekültek. - b) Az ágostonos remeték Szt Miklós ktorát 1346: említik, 1552: a török ostrom idején elpusztult. A telket a hódoltság alatt betelepült rácok kapták meg, s a 18. sz: tp-ot építettek rajta. - 2. A török után. a) konventuális minoriták. 1687: a visszafoglaló csapatokkal jöttek ~be. 1688: a Fő téren a patak mellett telket s rajta egy mecsetet kaptak, melyet tp-má szent. 1712: a mecset összedőlt, új tp-ot kezdtek építeni. 1735: elkészült a ktor egyik szárnya. 1757: árvíz rongálta meg a Páduai Szt Antal-tp-ot és a ktort, ezért 1758-72: új tp-ot építettek a piactéren, a pataktól távolabb. - b) ferencesek. 1688: a kk. Szt Demeter-tp. helyén álló mecsetet kapták meg, s tp-má alakították. 1701: lerakták az új tp. tornyának alapjait. 1746-44: épült az új tp. szentélye, melyet deszkaépítménnyel kapcsoltak a régi szentélyhez, és a Szeplőtelen Fogantatás tiszt. szent. - 1750: a régi tp-ot lebontották, föltárt és helyreállított maradványai ma altemplom. Az új tp-hajó 1755: lett kész. 1944: elfogadták a Nagyboldogasszony lelkészség vezetését, mely 1967: pléb. lett. 1950-89: nem működhettek. - c) szerviták. 1689: Tirolból telepedtek ~be.  1728-35: épített barokk Szt János tp-uk búcsújárás közp-ja lett (VI. pont).  Harangjait 1778: 79 cm átm. Franz Joseph Scheichel, 1827: 50 cm átm. Johann Jüstel, 1926: 99 és 66 cm átm. a Harangművek Rt. öntötte. Org-ját (2/12 m/r) 1820 k. Árvay József építette, 1863: Mooser Alajos, 1941: Gerstenengst József átépítette. 1942: elfogadták a pléb. vezetését. 1950-89: nem működhettek. - d) jezsuiták. Az első jezsuita, Leleszi János 1578: érkezett ~be, de a r. csak a török kiűzése után telepedett meg. 1688: missziót nyitottak, 1689: Széchenyi György 60.000 rajnai Ft-ért visszaváltotta és a r-nek adta a savniki ciszterci apátság birtokait. 1696: I. Lipóttól telket kaptak, melyen 1712-43: barokk tp., 1749: rház, 1750-54: gimn. épült. Isk-ikat és épületeiket 1773: a ciszt-ek vették át. →egri jezsuita gyógyszertár - e)  trinitáriusok. 1717: telepedtek meg ~ben. 1735: a ktor, 1763: a tp. készült el. II. József a r-et eltörölte. 1805: a tp. és a ktor katonai raktár lett, 1944: leégett. 1960 u. a helyreállított tp-épületben mozit rendeztek be, a ktor helyén isk. épült. - f) ciszterciek. 1773: a jezsuita r. eltörlésekor az épületeket és isk-t a pásztói ciszt. konvent kapta meg. 1787: II. József őket is föloszlatta, de az atyák világi papként tovább tanítottak, ill. lpászt-ok lettek. 1802: visszatértek gimn-ukba. - g) irgalmasok: Szt Józsefről nev. konventjüket és 6 ágyas kórházukat 1726: Erdődy Gábor pp. alapította. Knk-ok és a város további alapítványokkal bővítették a kórházat. 1769: itt indították el a m. egyetemi orvosképzést, a Scola Medicinát 10 hallgatóval. 1770. IX. 8: voltak az első vizsgák, 1772: doktoráltatási jogot kértek, de nem kapták meg. 1775: az isk-t bezárták. 1844: klasszicista tp-ot építettek. 1908: a kórházat 120 ágyasra bővítették és 360 ágyas elmegyógyint-et nyitottak. 1920: a konvent novíc-ház lett. 1950: intézményeiket államosították. →egri irgalmasrendi gyógyszertár - h) angolkisasszonyok. 1891: telepedtek meg. - i) →Szegénygondozó Nővérek kongregációja (→Egri Norma). - j) Irgalmas Nővérek. 1858: telepedtek meg, 1950-ig szegényházat, majd kórházat vezettek. - k) orsolyiták. 1928: telepedtek meg. -

VI. Búcsújáró hely. Az ~i szervita tp-ot a Fájdalmas Szűz kultusza avatta a bükki palóc és jász jámborság egyik tűzhelyévé.  A kk-ban a klarisszák Boldogasszony tp-át a Bűnösök Menedéke kép híres kegyhellyé tette. Egy okl. szerint 1330: a feleséggyilkossággal vádolt Kéri Benedeket arra kötelezték, hogy a köv. év pünkösdjén ~be, majd Rómába zarándokoljon vezeklésül. A hagyomány szerint  Mária képe előtt lehullottak bilincsei. A képet 1552: a törökök elől Lengyo-ba menekítették. - A szerviták 1698: azon a helyen kezdtek építkezni, ahol a hagyomány a klarissza zárdát és a kegyteplomot tudta. Az új tp-ban 1734: fölállították a Hétfájdalmú Szűz szobrát, s fölélesztették a búcsújárást. 1739: a pestistől való félelmükben az egriek a Szűzanya szobrát a fájdalom 7 tőrével díszítették föl. Deák Ferenc knk., a szem. rektora 1743. VII. 21: fogadalmat tett, hogy a Fájdalmas Szűz előtt minden hónap 3. vasárnapján szentbeszédet tart és szentolvasót végez a szenvedő népért. 1749: a város négy fogadalmi lámpát állított a Szűzanya oltára elé, hálából a kapott kegyelmekért. 1754: arany és ezüst lemezekkel borították. - A kegyhely vonzási ter-e főleg É-Mo., de sokan fölkeresik az ország más tájairól is. Egy-egy alkalommal több 10.000 ember megfordul itt. Az ünnep idejére a környező házak ablakait kivirágozzák és gyertyával kivilágítják. A búcsúsok fekete ruhában jönnek, énekeik a Fájdalmas Anyáról szólnak. Szokás fölvenni a fájdalmas skapulárét. A tp. díszítését a környékbeliek végzik, Mária szobrához lila, Jézus Szívéhez piros virágokat tesznek, s a búcsú után a temetőbe viszik olyan sírokra, melyeket nem gondoz senki. - VII. Iskolái. 1. A török időkig a káptalani isk. képezte az írástudó papokat és világiakat. Az utóbbiaknak a 14. sz. közepétől formuláskönyveket, példatárakat állítottak össze. A legkiemelkedőbb volt Uzsai János egri olvasóknk-nak, a bolognai egyetem volt rektorának Ars notariája, melyet Itáliából hazatérve 1346-50: vsz. Egerben dolgozott ki. Ludányi Tamás pp. 1421. XII: a bécsi egy. rektorától 1 fil- és 1 jogtanárt kért. 1588: Verancsics Antal pp. 2 tudós teol-t nyert meg az egri isk-hoz tanárnak, és saját udvarában adatott ellátást 10-15 növendéknek. - 2. A török után 1689: a jezsuiták kisgimn-ot nyitottak, 1698: nagygimn. 1766: 572, 1768: 645 tanulója volt. Tanárai 1773 u. volt jezsuiták és világi papok, 1802-től ciszt-ek. - 3. 1740: nyílt meg a  Foglarianum jogi isk. - 4. 1852: a nagygimn-ból és a bölcs. karból létrehozták a főgimn-ot és a ciszt-ekre bízták. 1853: volt az első érettségi. 1921: →Szent Bernát Gimnázium. - 5. Érseki r.k. el. isk. tanítóképző. 1828: alapították. 1918: 13, 1943: 14 tanár okt. 1943: internátusa 130 főt fogadott. - 6. Angolkisasszonyok érs. r.k. el. isk. tanítónőképzője. 1874: alapították. 1918: 19, 1943: 24 tanárnő okt. Internátusa 1918: 120 főt fogadott. - 7. Angolkisasszonyok érs. r.k. polg. leányisk-ja. 1891: alapították. 1942-43: 4 o-ban 10 tanárnő 241 leányt okt. - 8. Angolkisasszonyok leánygimnáziuma. Az 1902: nyitott felsőbb leányisk-t, 1916-tól leánygimn-má fejlesztették. 1920: volt az első érettségi. 1927: leánylíceum, 1929: újra gimn., 1935: egységes gimn. 1924: 248 (11), 1932: 229 (27), 1942: 316 (23) növ-e és tanára volt. 1948: Szilágyi Erzsébet Áll. Leánygimn. 1992: 8 o-lyal újra működött. - 9. R.k. fiú felső keresk isk. 1921: Szmrecsányi Lajos érs. alapította, Subik Károly knk. szervezte. A líceum épületében működött, 1928: 50 fős internátust nyitottak. Fönntartója az érs. és a főkápt. volt. - 10. Az orsolyiták 1929-48: el. isk-t, 1992: középisk. leány diákotthont vezettek. - 11. Az érsekség 1993: nyitotta az Érseki Szt József Diákotthont (középisk., fiú). - 12. A Deák Ferenc R.K. Ált. Isk. 1993: nyílt meg. - VIII. Kat. sajtója: 1845: Zsenge Mutatványok, 1860-?: Egri Értes., 1862-63: Egri Posta, 1863-1944: Eger, 1869-1944: Egri Egyhm. Közl., 1869-76: Népújság, 1869: Egyhm. Közl., 1872-77: Elemi Tanügy, 1876-93: Egri Népújság, 1876-93: Irod. Szle, 1878-1912: Népisk. Tanügy, 1879-84: Egri Népkvtár, 1889-91: Czeczilia, 1893-1910: Egri Híradó, 1894-96: Irod. Közl., 1896-97: Tanítsatok, 1898: M. Theológia, 1908-09: Az Egri Diákok Lapja, 1911: Egri Néplap, 1913-33: Kath. Kántor, 1914: Akadémia, 1916-17: Egri Kat. Egyh. Tudósító, 1917-44: Egri Kat. Tudósító, 1922-44: Hóvirágok, 1929-44: Eger, 1931-40: Vita Academica, 1934-36: Erdőnyaralói Hírek, 1934-38: Eger-Gyöngyösi Újság, 1936: Egri Tisztes Ipar, 1937: Az Üstökös, 1944: Vita Seraphica, 1946-47: Egri Kat. Egyhközs. Értes., 1946: Békesség, 1997: már létezett a Kat. Hang, az össz. egri pléb. lapja. Megj. kéthetente. - Egész ~ lakói 1840: 17.022 r.k., 122 g.kel. (copf stílusú szerb tp-a 1786: épült, 1970-80: restaurálták, 2000: múz.; évente egyszer, V. 21. k. liturgia is van benne), 13 ref., 175 izr., össz. 17.332; 1910: 24.173 r.k., 123 g.k., 38 g.kel., 219 ev., 810 ref., 3 unit., 2674 izr., össz. 28.040; 1940: 31.105 r.k., 391 g.k., 40 g.kel., 278 ev., 1310 ref., 1804 izr., 37 egyéb vall., össz. 34.965; 1944/45: →malenkij robotra hurcoltak 247 ffit, 116 nőt; 1983: 60.897; 1990: össz. 59.523. K.B.-Bá.B.-B.G.-88

I. Sugár István: Az egri vár és viadala. Bp., 1971:15. - Várépítészetünk 1975:139. - Kiss 1984:218. - II/b. A fájdalmas Szűzanya búcsúja Egerben. Eger, 1942. - IV. Békefi 1896:93. - Aggházy II:71. - Genthon II:72. - Valuch 1981. - Patay 1982. - Soós 1985:59. - Rupp II:34. - V. Fridrich II:138. - MMRN 1883:13. - Szabó 1921:235. - Velics III:21. - Schem. Cist. 1942:72. - MEN 1948:273, 295. - Schem. Irg. 1878:10. - VI. Szenthelyi 1988:50.  (más adatok!)) - VII. Mészáros 1988:180. - Sasvári 2002:80.

Eger: 1. Eger, 1863. júl. 2.-1903. okt. 3.: politikai, társad., közgazd. és szépirod. hetilap. Megj. csütörtökön 8 old. 1903. X. 3: egyesült az Egri Híradóval. - 2. Eger, 1910. júl. 2.-1914. aug. 22. Független társad. és pol. lap. - 3. Eger, 1929. márc. 1.-1933. nov. 15. és 1938. jan. 1.-1944. okt. 28. Pol. napilap, 1939. I. 1: vm. pol. napilap. J.T.