🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > E > egyed
következő 🡲

egyed (lat. individuum): csak önmagával azonos létező (→azonosság), több olyanra, mint önmaga nem osztható, és semmi másról nem állítható. Valójában minden konkrét létező ~; különleges esete a →személy. →egyediség, →egyedítés elve **

KL I:458.

Egyed, Szt, Aegidius, OSB (Athén, Bizánc, 640 k.-Saint-Gilles, 720 k.): apát. - Szülei elhaltával örökségét szétosztotta a szegények között, s Galliába ment. Provence-ban remetéskedett, legendája szerint az Úr egy szarvastehenet küldött hozzá, hogy tejével táplálja. Wamba kir. egy vadászaton rálőtt a szarvasra, de ~ a testével fogta föl a nyílvesszőt. A kir. ezután ~nek ajándékozta a remeteség ter-ét, ahol ~ ktort alapított, melyet később róla neveztek el (Saint-Gilles). Sírja a kk-ban híres zarándokhely, ereklyéi ma a toulouse-i St. Sernin-tp-ban vannak. A →tizennégy segítőszent egyike, a kubikusok, lókereskedők, pásztorok, szíjgyártók védősztje, bőrbaj, elmebaj, himlő, nehéz nyavalya, rák, vörheny, marhavész, szárazság, terméketlenség, tűzvész ellen kérik oltalmát. Ü.: szept. 1. - Ikgr. A 11-12. sz-tól ábrázolták. No-ban és Au-ban gyakran látható késő gótikus oltárokon mint bencés apát, lábánál szarvastehénnel, néha nyíl fúrja át kezét v. combját. Élete jelenetei közül a Nagy Károly jelenlétében mondott misét (mely közben egy angyal átadott neki egy cédulát, rajta a kir. bűnei; Chartres, katedrális, üvegablak, 13. sz.), és a szarvasvadászatot ábrázolták. Attrib-a még a kv. és az apáti bot. - ~ népnyelven olykor Ögyed, főleg a bűnösök szószólójaként, a szoptató anyák védősztjeként, szórványosan a jószág patrónusaként tisztelt szt. A kk. Egyh-ban köménymagot (Feniculum officinale) szteltek ~ nevében jószág betegsége, megrontása ellen. A sztelmény hajdani hazai virágzásáról nem tudunk, de föltételezhetjük. Eleven kk. kultuszára már csak a máig gyakori Egyed, Együd családnév emlékeztet. Gombocz Zoltán és Melich János föltételezi, hogy az ~ név a m-ban is kialakulhatott és népünk ajkán a lat. Egidius ehhez alkalmazkodott. Eszerint az ~ szó a 'szent' jelentésű egy-nek -d kicsinyítős származéka (az Ómagyar Mária-siralomban: egyedüm, 'egyetlenem' ezt is jelentheti: 'szentem, szentecském'). - ~ sírja a kk. egyik kedvelt búcsújáró helye volt. Hazánkból is fölkeresték. Föltűnő, hogy Eu-szerte leginkább városok emeltek tp-ot ~ tiszt. Elsősorban a kereskedők, céhes iparosok, belőlük kikerült zarándokok, deákok ismerkedtek meg ~ virágzó fr. kultuszával, amelyet azután a maguk otthonába, polgárkörnyezetébe is átplántáltak. Ennek tükröződése a ném. földön, Lengyo-ban és hazánkban előforduló számos ~-patrocínium is. Esztergomban már a 11. sz: őrizték koponyájának három töredékét. Tiszt-ének másik korai hazai nyoma 1091: Szt László somogyvári, ~ oltalmába ajánlott monostoralapítása, amelyet közvetlenül St. Gilles bencés szerz-eivel népesített be. Ennek is lehettek ~-ereklyéi. Egy St. Gilles-i illetőségű históriás ének m. vonatkozásait éppen a két monostor bensőséges szellemi kapcsolata magyarázza (a menekülő fr. kirné gyermekét a m. kir. keresztelteti meg s részesíti előkelő lovagi nevelésben. Az ifjú a kir. lányát veszi feleségül és trónját is örökli.) Bizonyára bencés kapcsolatokkal függ össze, hogy 1209 óta a garamszentbenedeki apátság pléb-ja máig szintén ~et tiszt. védősztjeként. - A szt egykorú hazai népszerűségét a bencés Pray-kódex 13. sz. elején bejegyzett ~-himnusza is igazolja. A hagyomány szerint Eger közvetlen szomszédságában, a felnémeti völgyben állott a Szt ~ről nev. bencés apátság, állítólag szintén László kir. alapítása. A városon uralkodó Eged hegy is innen vette volna a nevét. Tetején valamikor remeteséggel ~-kpna is állott. A pálosok IV. Bélától 1248: alapított sátoraljaújhelyi ktorukat ajánlották ~ oltalmába. Nagyvárad egyik városrésze Olaszi, 1335: tp-ának kk. védősztje ~. Lehetséges, hogy Ny-ról jött kereskedők, iparosok (latini) hozták a kultuszt magukkal. Így Bártfa, Poprád és Ruszt ném. jellegű városaink ~-titulusa is már nem hazai bencés, hanem közvetlen Ny-i ihletésűnek tűnik. Részben Ruszttal függ össze a közeli Pörgölény, Szentelek, Szárazvám, Farkasfalu patrocíniuma is. ~ a védősztje Ilia, Peresznye, hasonlóképpen Szebenye (1245), Göncz, a bihari Esztár (1341), Temesvár, Dál (1274) kk. tp-ának is. - Elenyészett kk. patronátusra utal a Szentegyed (Somogy), Vasasszentegyed (Doboka vm.) falunév. Az utóbbi talán vallon alapítás. Illés (Ilia, Hont vm.) falu kk. neve ~ tiszt. sztelt tp-áról 1274: szintén Szentegyed volt. A Mezőpetri határában lévő ~-kpna a környék máig kedvelt búcsújáró helye. A kk-ban Gödöllő közelében is volt Szentegyed falu, valamennyi erdővidéken. - ~ hajdani népszerűségére emlékeztetnek Bakabánya (1480), Bártfa (1480), Hervartó (1514), Kassa (1440), Kisszeben (1520), Szepeshely (1470) szárnyasoltárainak ábrázolásai. Szászfalu külön oltárt emelt ~ (és Ilona) tiszt. Ennek képciklusa: 1. a szarvas ~hez menekül, 2. a kir. és Arles pp-e ~nél, 3. feltámasztja a hg. fiát, 4. betegeket gyógyít.

Az esztergomi Ker. Múz. őrzi azt a Garamszentbenedekről származó szárnyasoltárt (1427), amely ~et a hozzá menekülő szarvassal ábrázolja. Akadnak egykorú szobrai is (Bártfa). ~-oltára volt a győri szegyh-nak (1471), a kistállyai tp-nak (1382). - Gótikus faszobrai: Bakabánya (1500), Bártfa (~-tp. főoltára 1460, Jézus születése-oltár 1480), Zólyomszászfalu (Remete Szt Antal és Remete Szt Pál társaságában 1500) - Zalaerdőd barokk ~-szobra a soproni ferences tp-ból került ide, nyilvánvalóan II. József intézkedései során. - ~et a népi jámborság már régóta a tizennégy segítőszent egyik tisztes alakjaként tartja számon. Ünnepe, naptári helye miatt archaikus kk. hagyományként is, többfelé őszkezdő napnak számít (→jeles nap). Egyes erdélyi ref. m. szórványokban a 19. sz: a jószágoltalmazó ~ ünnepén álltak szolgálatba a fő pásztorok, s ettől kezdve 6 hétig nem vettek tisztát magukra és minden pénteket megböjtöltek. ~ napjától mint zárónaptól kezdve nem szabad a szőlőskertben szekérrel járni, sem abroncsos edényt hordani. Virradat előtt a gazda meztelenül körüljárja szőlejét, 4 sarkán összeköti a gallyakat, hogy ezzel elzárja a szőlőt a gonosz elől. Hangony palóc (barkó) népe szerint a búza vetését ~ napján kell megkezdeni. Németpróna ném. hagyományai szerint is az e napon vetett rozs szépen fog teremni. Vásárosmiskén azt tartják: "Ha ~ napján eső esik, négy ökrödhöz még négyet végy. Ha nem esik, a négyből kettőt eladhatsz", mert az első esetben esős, az utóbbiban pedig száraz ősz várható. Oroszi somlóvidéki faluban is így mondogatják: "Ha ~ napján esik, akkor esős lesz az ősz." Itt is és Kallósdon is emlegetik az ökörrel való példázatot. A bábolnaiak szerint amilyen az ~-nap, olyan lesz az egész hónap. Máshol, Zalában a regulát inkább Kisasszony napjához fűzik. A hasonló hangzás, de régi patronátusa is magyarázza, hogy ~ (Ögyed) napján fogja a hagyománytisztelő szegedi, hódmezővásárhelyi, gyöngyöspatai, kunszigeti gazdassz. hízóra azt a disznót, amelyet majd karácsony felé le akarnak vágni. E napra az apátfalviak (Csongrád) annyi ételt adnak a jószágnak, hogy még hagyjon is ott belőle. Csanádpalotai regula: ha elmúlt ~, a jószág már ehet. Többfelé ismert tréfás találós kérdés: Mikor van a túrós csusza nevenapja? Ögyed napján. 88

Egyed András: ~ legendája a fr. irod-ban. Debrecen, 1942. - Bálint II:253. - Sachs 1980:22. - SzÉ 1988:232. - LThK I:190. - BS IV:958.

Egyed, Assisi, B., Aegidius, OFM (Assisi, Itália, 12. sz. vége-Monteripido, Perugia m., Itália, 1262. ápr. 22.): remete, Assisi Szt Ferenc 3. társa. - 1209. IV. 23: tért meg és csatlakozott Szt Ferenchez, 1214-ig Compostellában (Hispánia), Montegarganón, Bariban (Itália), a Sztföldön és Rómában járt zarándokúton. 1215: Assisi közelében remete, 1219: Tuniszban misszion. 1220: visszatért remeteségébe. 1225. VI. 23-1226. I. 31: Rietiben Niccolo bíb. mellett szolgált, majd visszavonult a monteripidói konventbe. Sok látomása és eksztázisa miatt a Nagy szemlélődésről nevezett testvér nevet kapta. Tiszt-ét 1777: VI. Pius hagyta jóvá. Ereklyéit 1920: Monteripidóba vitték át. - Ü.: ápr. 23. - Mondásait társai összegyűjtötték: Bibliotheca Franciscana Ascetica Medii Aevi III. (Dicta Beati Aegidii Assisiensis) Quaracchi, 1905. **

LThK I:190. - BS IV:960.

Egyed András, Szt Farkasról nev., Piar (Edelény, Borsod vm., 1913. nov. 30.-Bp., 1984. jan. 1.): tanár, pszichológus. - 1931. VIII. 27: lépett a r-be. 1940. VI. 16: pappá szent., lat-fr. szakos okl-et szerzett. 1948-ig Tatán, Máramarosszigeten, Kecskeméten, Bpen és Vácott gimn. tanár, a II. vh. alatt üldözötteket mentett, 1951: Bpen ált. isk. tanár. 1974: nyugalomba vonult. - 1944: a svéd Vöröskereszt intézményeiben vett részt az üldözöttek védelmében. 1944. XII. 19: több fr. szerz-sel és paptanárral együtt a Gestapo börtönébe került, Bpen 1945. II: szabadult. - A nyelv-pszichológia nemzetközileg elismert kutatója, az International Council of Psychologists tagja volt. Külf. folyóir-ok is közölték cikkeit. - M: Szt Egyed legendája a fr. irod-ban. Debrecen, 1942. (Palaestra calasanctiana 40.) - Fr. lélek, fr. irod. Bp., 1948. - Nyelvi képességek - fogalomkincs - megértés. A pszicholingvisztika gyak. lehetőségei. Büky Bélával és Pléh Csabával. Bp., 1984. - 1973-79: a Tömegkommunikációs Kutatóközp. módszertani csop-jában 5 pszicholingvisztikai tanulmányt tett közzé. 88

Vigilia 1982. XI: 833. (Hetényi Varga Károly: ~ O.S.P.) -  M. Kurír 1984:8. - Hetényi Varga 1985:142. - Hadobás Pál: Edelény és környéke az irod-ban. Edelény, 2005:138.

Egyed Antal (Székesfehérvár, Fejér vm., 1779. jún. 13.-Dunaföldvár, 1862. aug. 27.): plébános. - A gimn-ot Székesfehérvárt, a fil-t és a teol-t Pécsett végezte. 1803: pappá szent. Dunaföldvárott, 1804: Bükkösdön, 1806: Bátaszéken, 1807: Závodon kp. Rövid ideig Pécsett sztszéki jegyző, 1808: Kocsola, 1813: Bonyhád, 1822: Paks, 1829: Dunaföldvár plnosa. 1833. XI. 15: a MTA l. tagja. 1862. VIII. 22: éjszaka rablók támadták meg, sebesüléseibe halt bele. - Költ-ei 1825-től jelentek meg. - Fm: Ovidius Naso bús verseinek negyedik kv-e. Ford. Pest, 1823. - Ovidius Naso keservei. 5 kv. Ford. Székesfehérvár, 1826. - Elégiák levelekben. Pest, 1831. - Kis énekes kv. híveim számára. Uo., 1834. - Egyh. hymnusok a róm. breviáriumból. Ford. Uo., 1835. - Megváltó. Vers. Esztergom, 1836. - Ovidius pontusi elégiái. Pest, 1839. - Albius Tibulus elégiái. Ford. Buda, 1845. - ~ elégiái. Pest, 1848. - Átváltozások. Írta Ovidius Naso. Ford. Uo., 1851. - Dunaföldvári vőfélyek köszöntése lakodalmakon. Pest, 1852. - Kz-ai a MTA Kztárában. 88

M. Sion 1892:556. - Szinnyei II:1237. - Pallas V:732. - KL I:458. - Sziklay 1941:89. - MTA tagjai 1975:62. - Gulyás kz.

Egyed István (Bp., 1886. júl. 11.-Bp., 1966. júl. 14.): jogász, egyetemi tanár. - Bpen tanult, ahol 1908: jogi, 1909: államtud. dr-rá avatták. 1908: joggyakornok, 1911/12: külf. tanulmányútra küldték, hazatérve törvényszéki jegyző, 1913: kúriai tanácsjegyző, 1914: albíró, 1915: törvényszéki bíró, 1923: ítélőtáblai bíró. 1919-27: az Igazságügymin. törvényelőkészítő o-án dolgozott. 1922: az egy. közgazd. karon a közig. jog mtanárává képesítették, 1927: uo. ny. rk., 1928: ny. r. tanár lett, 1938: a SZIA II. o. tagjává, 1947/48: a közgazd. kar dékánjává, 1949: a SZIA és XII. 30: a SZIT elnökévé vál. - Részt vett 1920: a béketárgyalások előkészítésében, a M. Jogászegylet titkára, a hágai Institute Intermédiaire Internat. m. levelezője, az AC orsz. elnökségének tanácsosa; az 1920:I. tc. (az alkotmányosság helyreállításáról), az 1926:XXII. tc. (a felsőházról) stb. törvényjavaslatok előadója volt. - A Kat. lex., a Gutenberg és a Révai nagy lex. munk. - M: A delegáció pénzügyi hatásköre. Bp., 1907. - Önkormányzati közig. a ném. államokban. Uo., 1916. - Mai közjogi berendezkedéseink. Uo., 1923. - A mentelmi jog határai. Uo., 1924. - Iparjog. Uo., 1925. - Közjogi alapismeretek. Uo., 1927. - M. törv-ek és jogszabályok mutatója. Társszerzőkkel. Uo., 1928. - Az udvartartás és az udvari vagyon. Uo., 1928. - Vm. önkormányzat. Uo., 1929. - A kisebbségi kérdés. Uo., 1930. - Az ogy. két háza ellentéteinek kiegyenlítése. Uo., 1933. - Új irány a modern alkotmányokban. Uo., 1935. - Bp. önkormányzata. Uo., 1935. - Bp. környékének közig. rendezése. Uo., 1936. - A közig. tisztviselők képzése és képesítése. Uo., 1936. - Ogy. összeférhetetlenség. Uo., 1937. - Tanulm-ok a kormányzói jogkör kiterjesztéséről. Uo., 1937. - Hűség az alkotmányhoz. Uo., 1938. - Pol. nemzet - népi nemzet. Uo., 1939. - Apponyi mint közjogász. Uo., 1941. - Az új honvédelmi törv. Uo., 1940. - M. jellem és m. alkotmány. Uo., 1941. - A parlamentarizmus sorsa. Uo., 1942. - A mi alkotmányunk. Uo., 1943. - A sajtószabadság fogalma. Uo., 1943. - A m. állameszme eu. értelme. Uo., 1944. - A jog szerepe a társad-ban. Uo., 1947. - A m. közig. jog alaptanai. Uo., 1947. 88

Ki kicsoda? Bp., 1936. - SZIA tagajánl. Uo., 1938. - M. Kurír 1949. XII. 31. - MTA tagajánl. Uo., 1942. - MÉL I:414. - Gulyás kz.

Egyed Lajos (Diszel, Zala vm., 1906. máj. 2.-): kanonok. - A gimn-ot Veszprémben, a teol-t uo. és Bpen végezte, 1931. VI. 21: pappá szent. Zalamerenyén, XI. 1: Dégen, 1933: Devecseren, Veszprémben kp., 1935. II. 1: a szem. tanulm. felügy-je, a fil. h. tanára, IX. 1: a szentírástud. tanára, 1936. IX: a szem. alig-ja is, 1942: sztszéki bíró. 1945. IV. 12: Karádon plnos, 1955. VI. 28-1959. VIII. 11: ker. esp., 1969. XI. 13: veszprémi knk., XI. 17: a Szt Mihály-tp. plnosa. - Veszprémi kp-ként újjászervezte az Építőmunkások Egyletét, a Szívgárda vez-je, az Oltáregyes. ig-ja, teol-ból drált. - M: A Szentírás idézettára. Bp., 1940. 88

Schem. Vesp. 1975:349. - Gulyás kz. - Pfeiffer 1987:54.


Egyed, B., OFM (†Esztergom, 1287 k.): laikus testvér. – Esztergomban lépett a r-be. Élete a legegyszerűbb fiz. munkával és állandó imában telt. A hagyomány szerint halálakor Assisi Szt Ferenc, Padovai Szt Antal és Szt Bernát jöttek érte. **

Puskely 1994:224.

Egyed Mária M. Praxedis, ASzFL (Győrasszonyfa, Győr vm., 1901. jún. 22.–Devecser, 1977. febr. 2.): szerzetesnő. – Bp-en 1920. VI. 19: lépett a kongr-ba. 1924. VIII. 15: első, 928. VIII. 15: örök fog-át uo. tette. 1932/33: ápolónői okl-et szerzett. A deszki (Csongrád m.) gyermekszanatóriumban műtős nővér, az Újpesti Árpád Kórházban, Tatabányán és a diósgyőri vasgyári kórházban betegápoló. r.k.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.