🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > E > Emőd
következő 🡲

Emőd, B-A-Z m.: plébánia az egri egyhm. ónodi esp. ker-ében. - 1150 k.: Emeud. Tp-át 1332 e. Szt István kir. tiszt. sztelték. A törökök 1675 e. elfoglalták. Lakói 1576: ref-ok lettek. 1738: alapították újra. Mai Urunk mennybemenetele tp-át 1795: építették. Org-ját (2/13 m/r) 1938: Gerstenengst József építette. Harangjait 1923: 83, 1948: 105 és 52 cm átm. Szlezák László öntötte. - Anyakönyvei 1870-től. - Plébánosai: Lankovics István, 1747: Fáji Ferenc, 1749: Bartók Ferenc, 1762: Borbás Mihály, 1774: Bellágh András, 1813: Vagner József, 1846: Körmendi Károly, 1883: Zsiga Mór, 1893: Bartányi Károly, 1927: Demeter István, 1929: Varjú József, 1944: Karácsonyi József, 1954: Hajós József, 1955: Zakkay József, 1968: Tőke István. - Lakói 1840: 992 r.k., 234 g.k., 989 ref., 36 izr., össz. 2251; 1910: 1771 r.k., 238 g.k., 5 ev., 907 ref., 156 izr., össz. 3077; 1940: 2472 r.k., 288 g.k., 1 g.kel., 9 ev., 1022 ref., 51 izr., össz. 3843; 1983: 5650; 1990: össz. 5643. **

Soós I:104. - Patay 1982.


Emőd Aurél (Bp., 1897. okt. 1.–Bp., 1958. dec.): rajztanár, festő. – A Ludovika Akad. elvégzése után az I. vh-t végigharcolta, tényleges főhadnagyként fejezte be. Képzőműv. Főisk. →Tardos Krenner Viktor, majd Vaszary János (1867–1939) tanítványa, utóbbi tanárs-e. Figurális és tájképeivel 1925–: jelentkezett kiáll-okon, 1925–30: Varsóban, Krakkóban, Ilyvóban (Lemberg), Bécsben, Milánóban és Genovában is szerepelt. Tanumányúton járt Ol., Fr., No-ban és Au-ban. A szfőv. ösztöndíjával 1933–35: a római Coll. Hung. lakójaként a festette a Háromkirályok és a Szent kereszt imádása c. nagyobb méretű olajképet. Vallásos témájú nagyobb vázlatai közül kettőt kiállított a római egyh.műv., egy arcképtanulmányt a velencei biennális kiállításon. 1923: az Új Művészek Egyes. alapító tagja és 1927–: évekig titkára. 88

Kerkápoly 1930:561. Arck. Strazimír 1933:500. Arck. – Külföldi m. intézetek 1933/34. Bp., 1935. (*dec.1.) – Pipics 1943:217. Arck. – Műv. lex. 1966. I:622. (*dec.13.)

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.