🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > E > Eperjes
következő 🡲

Eperjes, Preschau, Fragopolis, v. Sáros vm. (Prešov, Szl.): 1. az egykori Sáros vm. székhelye. A monda szerint II. (Vak) Béla (ur. 1131-41) alapította, a környék epreseiről nevezte el. 1233, 1247: Epuryes. I. Károly Róbert 1312: fallal vetette körül, 1324: szabad bíráskodási jogot, 1347: vámmentességet, 1374: keresk-ében Buda város jogait kapta meg. 1435: a korona heti vásárvámjától mentesítették. 1441: a lengyelek fölgyújtották. 1455: orsz. vásárt tarthatott. II. Ulászló 1514: sz. kir. várossá emelte. 1531: a reform. térhódításakor isk-ja gimn. lett, 1665. XI. 18. a felsőmo-i ev. rendek kassai gyűlése teol. és jogi koll-má tette. 1546. XI. 2: ev. zsin-ot tartottak. 1549: ~, Kassa, Lőcse, Bártfa, Kisszeben sz. kir. városok elfogadták az →ágostai hitvallást, VIII: ~en megjelent az ún. Confessio Pentapolitana (ötvárosi hitvallás), melyet I. Ferdinánd, majd Verancsics Antal egri pp. és Oláh Miklós esztergomi érs. hagyott jóvá. 1604: ~t Bocskai hadai elfoglalták. 1633. IX. 28: ~en kötött békét I. Rákóczi György és Esterházy nádor. II. Rákóczi György (1644, 1672) és a császáriak (1670) fölváltva uralták, erődeit lerombolták, szabadalmaitól 1673: megfosztották. 1682: Thököly kurucai elfoglalták, megerősítették, de Schultze cs. tábornok győzelme után 1685. IX. 11: a város megadta magát. 1687. II/XI. 3: Caraffa cs. tábornok a Thökölyvel rokonszenvező vagyonos prot-ok ellen vésztörvénykezést tartott (→eperjesi vésztörvényszék). 1704: a Forgách vezette kurucok elfoglalták, biztosították a szabad vallásgyakorlást. A →szatmári béke után 1714: a császáriak a prot. tp-okat a →jezsuitáknak adták. II. József idején föllendült a bor és vászon kereskedelme, a napóleoni háborúk idején ~ a Lengyo. felé irányuló kereskedelem központja. A szabharcban 1848. XII. 9: a császáriak elfoglalták. - 1876: a vm. rendezéskor megtartotta sz. kir. város jellegét, 1923-ig vm. székhely. Az 1887. V. 6-i tűzvész ~ 2/3-át elpusztította, össznemzeti adakozásból gyorsan újjáépült. 1918. XII. 23: a Vyx-jegyzék alapján a 6. cseh-szlovák légió egy százada XII. 26: megszállta, 1919. VI. 9: a m. Vörös Hadsereg visszafoglalta. Itt kiáltották ki a Szlovák Tanácsközt-ot, de VI. 30: kiürítették. Ettől kezdve Csehszl-hoz tartozott. 1919: az ev. koll. Miskolcra települt (épületében ma kép-, kv- és levtár), 1926: a főgimn. szl. tannyelvű lett. ~ 1945-47: a m-ok részbeni kitelepítéséig a sárosi m-ok szellemi közp-ja volt. 1939-1944, 1993: Szlovákia része. Szl. és ruszin színház, a kassai Šafárik egy. pedagógiai és bölcsészeti kara, ruszin g.kel. lelkészképző és középisk. révén ruszin szellemi központ lett. - 2. esperesség a v. egri, majd kassai egyhm-ben. Plébániái 1917: Alsósebes, Bajor, Hanusfalva, Kapi, Nagysáros, Radács, Szedlice, Szentgyörgy, Szentmihály, Ternye, Zsebfalu. - 3. plébánia. 1233: Epuryes. Tp-át Szt Miklós tiszt. sztelték. Lakói 1531: Antal és Bertalan pappal együtt ev-ok lettek. A plébtp. a ném-eké, a kórháztp. a tótoké lett, 1637: a m-ok új tp-ot építettek maguknak. 1673. III. 9: a város meghódolt a cs. hadaknak, s a plébtp-ot a plnosnak, a m. tp-ot a jezsuitáknak, a tót tp-ot a minoritáknak adták. 1682: Thököly bevette ~t, s mindent visszaadott a prot-oknak. 1687: a városfalon kívül kaptak telket tp. és isk. számára. 1711: alapították újra. Mai Kisboldogasszony tp-át 1505: építették. Kegyura 1880: a város. Anyanyelve 1840: tót, ném., m.; 1910: m., tót, ném. - Lakói 1840: 5798 r.k., 25 g.k., 260 g.kel., 1215 ev., 52 ref., 59 izr., össz. 7409; 1910: 10.100 r.k., 1744 g.k., 34 g.kel., 1304 ev., 461 ref., 6 unit., 2673 izr., 1 egyéb vall., össz. 16.323; 1991: össz. 87.765, m. 188 (0,21%); 2001: össz. 92.786, m. 208 (0,22%). - 4. szerzetesei. A kk-ban csak kármeliták voltak ~en, 1398 e. telepedtek meg. 1531 u. a ktor megszűnt. A lutheránusok a ktorból magtárt, a tp-ból borospincét alakítottak. - A szalvatoriánus ferencesek 1655: a kir-hoz fordultak az épületekért, de csak 1671: kapták meg a konventot, 1672: a tp-ot. 1682: Thököly elűzte őket , az épületeket lebontották, anyagából isk-t és lakóházakat építettek, amit lehetett, megszentségtelenítettek. I. Lipót 1685: utasította a várost az okozott kár megtérítésére. A konventot 1734-ig, a tp-ot 1757-ig építették újjá, ekkor a kapisztránus tart-ba sorolták. -

A jezsuiták 1673: jöttek ~re. Átvették a pléb. vezetését, m-ul prédikáltak. Megkapták a m. Szt Miklós tp-ot, berendezték, s Szeplőtelen Fogantatás tiszt. szentelték. - Az 1490: készült Mária-főoltárszekrényt (középütt Mária, Szt Adalbert, Szt Miklós 170 cm-es, a szárnyakban a 4 evangélista 70 cm-es alakja) a 17. sz: a barokk főoltárba foglalták. Az 1497/1506: festett szárnyasoltár 14 tábláját (123 x 78 cm) a 18. sz. végén a padokba, a 16. sz-i oltárképeket az orgonakarzat korlátjába építették. Oltárba foglalták az 1520 k. festett Szt Anna harmadmagával képet (124x84 cm), Hütter János adományát. A kép a 19. sz. végén magántulajdonba, 1916: a M. Nemz. Múz-ba került (lásd az I. köt. színes mellékletei között, a 324. o. után). - Az Angyali üdvözlet (Mária 116 cm, Gábriel 153 cm) s a pihenő Krisztus (70,5 cm) faszobra 1500/1510-ből való. - A jezsuiták gimn-ot nyitottak (→Eperjesi R. K. Gimnázium). 1677: megkapták az ev-ok isk-ját, s hatásukra megszűnt a protestantizmus. 1682: Thököly elűzte őket. 1687: visszatértek, s házuk 1699: rezidencia lett. 1705: a szécsényi ogy. által küldött biz. épületeiket átadta az ev-oknak, a jezsuiták 3 házat kaptak. 1711: visszakapták épületeiket. →eperjesi jezsuita gyógyszertár - 5. búcsújáró hely a Szt Kereszt tiszt. A Golgota-szobortcsoport 1420/30: készült. A 18. sz: a selmecbányai Kálvária-tp. mintájára építették a Kálvária-halmon a Szt Kereszt-kpnát. Szt Kereszt fölmagasztalása ünnepén még 1950 k. is 20, jórészt szl. falu jött zarándoklatra. A →Hodégétria típusú könnyező Mária-kegyképen a gyermek Jézus jobb kezével áldást oszt, baljában törvénytekercs. Másolat, a kép alján a következő m. nyelvű fölirat olvasható: Boldog Asszony valóságos képe, mely 1670 Felsőmagyarországban Vinna várához tartozó Klokocsó nevű orosz falu tp-ában sokak láttára elsőben könnyezni, s az után némely eretnekek késsel szúrások után, orczáján legörgő könnyhullatással sírni láttatott. Ez a szöveg Esterházy Pál kv-éből származik (1690). - 6. →eperjesi görögkatolikus püspökség - 7. g.k. parókia. 1818: az egyhm. alapításakor az egyik knk. stallumhoz kötötték. 1857: önállósult. Tp-a a szegyh. jobboldali hajója. Anyakönyvei 1792-től. Kegyura 1880: a kir. - 8. Kat. sajtója: 1906: XX. Század, 1907: ~i Szle, 1916-18: Nase Otcsesztvo (g.k.), 1918: Egyh. és Isk., 1919-40: Új Világ. K.S.-**

2. Csánki I:285. - Kiss 1978: 203. - 3. KTN I:290. - Gerecze II:700. - Schem. Cass. 1915:86; 2000:79. - Gyurgyik 2002.  - 4. Fridrich II:129. - Szabó 1921:242. Radocsay 1955:299; 1967:163. - Aggházy 1959:78. - 5. Szilárdfy 1984:16. - Wick Béla: Az ~i kálvária. Eperjes, 1919. - 7. Schem. Ep. 1903:78.

Eperjes (Arad vm.): egykori apátság a Maros bal partján. - Bulcs és Lippa között állott, azokkal a romokkal azonosítják, melyek Kelmák falutól É-ra találhatók. III. Béla 1177: említi birtokait. 1230 k. apátja Pannonhalmán a pécsváradi apáttal együtt pecsétjével hitelesítette a küszéni monostor alapítólevelének átiratát, s ennek alapján a bencés monostorok közé sorolható. 1233: részesedése 3000 kősó. A tatárdúlás után többé nem említik. H.F.

PanRt XII/B:444. - Györffy I:175.

Eperjes, Eperjes, 1913. jan. 5.-1917. nov. 1.: tanügyi és társadalmi lap, az Eperjes egyházmegyei népiskolák hivatalos lapja; 1917: egyházi és tanügyi lap. - Megj. kéthetenként, 1916: hetenként. Főszerk. Vojtovich József, 1914: Hodobay Andor. Fel. szerk. Szémán István. Ny: Zavaczky Gyula, 1913. V. 15: Szt Miklós ny., Eperjes. - Folytatása 1917. XI. 1: Eperjesi Újság. T.E.

Kemény 1942:64.

Eperjes Ernő (Veszkény, Sopron vm., 1914. jan. 28.-München, 1988. aug. 26.): plébános. - A teol-t 1934-39: Bécsben végezte. 1939. VII. 9: Győrött szent. pappá. Hegyeshalomban kp., 1940: teol. dr. 1941: a győri kisszem. pref-a. 1941: hitoktató Sopronban. 1943: Győr-Gyárvárosban kp., 1944: Környe plnosa. - Az ÁVH 1952. IV. 24: letartóztatta, Tatabánya, Tolbuchin u. 13. sz. alatti székházában 16 órán át kihallgatták. Azzal vádolták, hogy várta az amerikaiakat és kijelentette: „Mindszenty nem hazaáruló és az ellene emelt vádak koholmányok.” Vallatói kilátásba helyezték, hogy ezekért 10 é. börtönre ítélik, s ettől csak az mentheti meg, ha minden hétfőn este 10 órakor a pléb-tól 2 km-re bizalmas jelentéseket ad át az ÁVH-nak a környék papjairól, azok „államellenes” megnyilvánulásairól. 4 alkalommal a semat-ból kimásolt adatokkal eleget tett a kérésnek, de amikor az 5. találkozás alkalmával valótlan adatokat akartak szájába adni, VI. 15-ről 16-ra virradó éjszaka az aknazáron át Au-ba menekült. X. 4-től haláláig müncheni m. lelkész. Veszkényben temették el. H.V.K.

Schem. Jaur. 1985:133. - S.k. - Hetényi Varga I:303.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.