Esztergom, Komárom-Esztergom m.: város a Duna jobb partján, 156 m. tszf. - I. vára. 970 k. Géza nagyfejed. (ur. 972-997) kezdte építeni a későbbi vár magvát alkotó hatszögű lakótornyot. I. (Szt) István építette az első, Szt Adalbert tiszt. szent. Szép tp-ot. Az építkezést III. Béla (ur. 1172-96) és Imre (ur. 1196-1204) kir-ok folytatták. 1242: a mongolok a várost elpusztították, lakóit lemészárolták, de a várat bevenni nem tudták, s IV. Béla 1249: fölújítva az ~i érs-nek ajándékozta. Az Árpád-ház kihalását követő harcokban többször elfoglalták, rövid ideig Csák Máté is. 1330-49: Telegdy Csanád érs. jelentős erődítéseket végzett rajta. 1403: Zsigmond elfoglalta az ellene lázadóktól. I. Ulászló előtt 1440: kaput nyitott. 1471: Mátyás ostromolni kezdte, de rövidesen kibékült Vitéz János érs-kel. 1526 u. a pártharcokban többször megszállták. 1543: a törökök elfoglalták. 1595-1605: rövid időre, 1683. X. 28: az egyesült ker. seregek által végleg fölszabadult. 1761: Mária Terézia visszaadta az érsségnek. A szegyh. építésénél a várfalak egy részét lebontották. Nagy méretű, szabálytalan alaprajzú, külsőtornyos vár volt.

Megmaradt részei helyreállítva állnak. - A kk. város neve 1147: Estrigun. A várból, a kir. városból és a Vízivárosból állt, magva a vár volt. A kir. város (kb. a mai belváros területe) 5 plébtp. köré települt. Volt idő, amikor 33 tp-a volt. IV. Béla 1239: engedélyezte Róbert érs-nek, hogy a várhegy aljában szolgáló népének várost alapítson, ez lett a Víziváros. 1708: I. József a v. kir. várost, ~ot sz. kir. várossá tette. 1895: egyesítették vele a várat, a Vízivárost, Szenttamást és Szentgyörgymezőt. Ettől kezdve belvárosnak nevezik a volt kir. várost. - II. Plébániái. 1. Főszékesegyházi. A vár első plébtp-a 1249-56: az érs. magántp-a, a nagyobbított Szt István vt-kpna. Ezután a szegyh. Szt Kereszt-oltára volt a pléb. lit. helye. 1469 u. a szegyh. É-i tornyában Szt Jeromos-kpnát alakítottak ki, állandó gyóntatást szerveztek. A török után a vár lakóit a vízivárosi plnosok gondozták. 1856 óta egy knk. a plnos. A plébtp. szerepét a Bakócz-kápolna kapta az →esztergomi bazilikában. - Nagyorgonáját a bazilika fölszentelésére készítette el Ludwig Moser salzburgi orgonaépítő. Ekkor Mo. legnagyobb orgonája 3484 síppal (2/33 m/r). A II. vh. alatt teljesen tönkrement. 1975: az Esztergomi Orgonaüzem átépítette. A szentélyorgonát (2/12 m/r) is Moser készítette, 1941: a →Rieger gyár (op. 2957) átépítette. Harangjait 1751: Joseph Steinstock, 1853: 81 cm átm. Schaut András, 1938: 218,5 cm átm. (Mo. 3. legnagyobb harangja!) Szlezák László öntötte. Kegyura 1880: a város. Anyakönyvei 1829-től. Anyanyelve 1840: m., ném.; 1940: m., ném., szl. 1983: 2000 híve volt. - Plébánosai: 1725: Kolb István SJ, 1732: Hanstadt Lipót SJ, 1739: Peüchl József, 1743: Gruber Ignác, 1748: Wolfsegger József SJ, 1752: Frideri Mihály SJ, 1754: Kelecsényi Ignác SJ, 1755: Ferdinkó György SJ, 1759: Nagy János SJ, 1760: Kereskényi Ádám SJ, 1761: Széles György, 1773: Újváry György, 1782: Horváth Antal, 1792: Chalupkay György, 1798: Balluch György, 1810: Végh István, 1843: Somogyi Alajos, 1849: Ürge József, 1856: Ordódy Tivadar, 1863: Lipovniczky István, 1866: Szántófy Antal, 1880: Krotky József, 1894: Csernoch János, 1909: Brühl József, 1916: Kanter Károly, 1921: Lepold Antal, 1932: Jeszenszky Kálmán, 1947: Tiefenthaler József, 1951: Thaller István, 1965: Vajay István, 1974: Kovács Tibor. - 2000. XI: hozzá tartozik a 14. sz. Holló cserkészcsapat öregcserkészekkel. - 2. Belvárosi Szt Péter és Pál. 1294: említik a Szt Péter pléb-t, melynek emléke a 17. sz. elején Szt Péter és Pál pléb. néven élt. A török idők alatt megszűnt, 1699: a "régi alapfalakra", vsz. a Szt Péter-tp. alapjaira kis tp-ot építettek. A mai barokk tp. 1757-62: a ferencesek egykori tp-a és ktora helyén Oratsek Ignác tervei szerint épült. Főoltárát és szószékét 1763: Bebó Károly faragta. A főoltár szobrait cserélték, a régiek a városi múz-ban. A tp. org-ját (2/19 m/r) 1789: Paziczky János építette, 1906: a →Wegenstein gyár, 1929: az →Angster gyár, 1942: a Rieger gyár átépítette. Harangjait 1793: 60,5, 1794: 44 cm átm. Johann Koll és Anton Litman, 1922: 110,5 cm átm. a Harangművek Rt. öntötte. Kegyura 1880: a város. Anyakönyvei 1709-től. Anyanyelve 1910: m., ném., sz.; 1940: m., ném., szl. 1983: 6000 híve volt. - Plébánosai: 1686: Jezerniczky Ferenc, 1689: Nigrini Ádám, 1695: Mérey Mihály, 1694: Luby Imre, 1706: Kébel Mihály, 1713: Spáczay Gáspár, 1716: Kóczy Ferenc, 1743: Kussanics György, 1749: Bezúr István, 1752: Klastromy András, 1784: Nedeczky Imre, 1794: Szily János, 1800: Valovics Ferenc, 1803: Jánoska János, 1808: Hlavnyay János, 1820: Argauer Máté, 1840: Tóth Imre, Kollár István, 1872: Pohr Antal, 1880: Csáky Károly, 1885: Fehér Gyula, 1907: Mátéffy Viktor, 1933: Felber Gyula, 1944: Kis István, 1959: Szabó Lajos, 1960: Kabar Sándor, 1961: Raáb Alajos, 1971: Nagy László, 1997: Beer Miklós, 2003: Michels Antal. - 3. Kertvárosi Szt István kir. 1946: alapították. Tp-át 1943: Szt István kir. tiszt-ére sztelték. Org-ját (1/5 m/r, op. 2646.) 1933: a Rieger gyár az Érs. Tanítóképző számára építette, 1950: ide telepítették. Harangját 1948: 90 cm átm. a dorogi bányagépgyár öntötte. 1983: 3000 híve volt. - Plébánosai: 1943: Gyimesi Gyula, 1946: Körös József, 1949: Peisch Alajos, 1951: Szuchy Béla, 1952: Tóth János, 1958: Pálvölgyi József, 1965: Kovács József, 1968: Takács Imre, 1972: Móder Mihály, 1997: Szerencsés Zsolt. ?-tól Dorog-Szt Borbála látja el. - 4. Szt Anna. Rudnay Sándor azon a helyen, ahol 1820. V. 15: a város ünnepélyesen fogadta a visszatérő érs-et, tp-ot építtetett, melyet plébtp-nak szánt, de a belváros filiája lett, csak 1937: pléb. Rudnay a baz. építészét, Packh Jánost bízta meg a tervezéssel. 1828-37: készült el, klasszicista. A carrarai márvány oltárt Számord Ignác, a tp-ot utánzó tabernákulumot Bogisich Mihály készíttette. A főoltárkép Hesz János Mihály műve. Org-ját (1/8 m/r, op. 1886.) 1913: a Rieger gyár építette. Harangjait 1925: 77,5 és 62,5 cm átm. Szlezák László öntötte. 1983: 8000 híve volt. - Plébánosai: Bayler István, 1938: Kaiser Ferenc, 1944: Királdi Lajos, 1957: Fery Antal, 1958: Várhegyi István, 1982: Cserpes Jenő, 1997: Kiss-Rigó László. - 5. Szentgyörgymezei. 1800: alapították. Szt György tp-át 1731-57: a kk. →esztergom-zöldmezei Szent György prépostság és társaskáptalan tp-ának alapjaira építették, barokk. Org-ját (1/8 m/r) 1914: a Rieger gyár építette. Harangjait 1926: 80,5 és 36 cm átm. Walser Ferenc, 1938: 59 cm átm. Szlezák László öntötte. 1983: 5000 híve volt. - Plébánosai: Neumayer Mihály, 1831: Bütner Károly, 1837: Miskolczy Márton, 1845: Schulcz János, 1850: Lovák Mór, 1851: Székesy Károly, 1855: Molnár János, 1881: Palkovics Viktor, 1886: Perger Lajos, 1929: Madaras Aurél, 1936: Horváth Rudolf, 1941: Brinzik József, 1946: Bucsi József, 1957: Molnár Kálmán, 1961: Andrásfay Ödön, 1994: Domby László. - 6. Vízivárosi Loyolai Szt Ignác. 1239 u. alapították. Tp-át Szt László kir. tiszt-ére sztelték. A törökök dzsámivá alakították, 1725 e. Keresztély Ágost Szt István vt-tp-má szentelte. A jezsuiták közvetlen mellette gimn-ot és rházat építettek. 1738: Petrus Ross tervei szerint elkészült a Szt Ignác-tp. (1788: tornyok, 1870 k. toronysisakok). Oltárait 1735-37: Baumgartner Bernát SJ szobrász faragta. A főoltárkép vsz. Martino Altomonte műve. A r. föloszlatásakor, 1773: a Szt Ignác-tp. a Víziváros plébtp-a lett, a Szt István-tp-ot plébházzá alakították. Az érsség visszaköltözése után, 1820-56: e tp. volt az érs. szegyh-a. A tp. berendezése 1944. XII. 8: a bombázáskor csekély kivétellel elpusztult, 1996: berendezése ideiglenes. 1994. VII: itt volt a főegyházmegyei zsinat. Első org-ja 1770 k. készült. A mait (2/10 m/r, op. 2455.) a Rieger gyár a szem. kpnája számára építette, 1947: áttelepítették, 1960: a FMKV átépítette. Harangját 1798: 83 cm átm. Johann Koll öntötte. 1983: 2900 híve volt. - Plébánosai: 1685: Gazik Mihály, 1691: Mérey Mihály, 1694: Luby Imre, 1696: Malonay Pál, 1699: Kárász Keresztély, 1702: Kébel Mihály, 1709: Botmayer Ferenc, 1712: Kóczy Ferenc, 1716: Schmit György, 1724: Szent-Balázsy József, 1725: Peverelli Jeromos, 1734: Herics Ferenc, 1741: Kóczy Ferenc, 1743: Kulcsár Ferenc, 1759: Stiber György, 1778: Gosztony István, Richválszky Máté, 1779: Grafenberger Ádám, 1803: Kremlicska János, 1821: Csernik Ferenc, 1831: Csernak József, 1837: Bütner Károly, 1846: Miskolczy Márton, 1861: Feichtinger János, 1874: Fábián János, 1880: Molnár János, 1882: Varga Mihály, 1888: Némethy Lajos, 1906: Keményfi Kálmán, 1935: Papp Ferenc, Hóka Imre, 1936: Balázs Lajos, 1937: Almásy József, 1939: Gianone Egon, 1939: Pollák Miklós, 1946: Tiefenthaler József, 1948: Monsberger Ulrich OSB, 1950: Pölczer Frigyes, 1979: Bezák Miklós, 1980: Cserpes Jenő, 1982: Khirer Vilmos, 1982: Cséfalvay Pál. - 7. ~ kápolnái. A Szenttamási-kpnát 1745 k. Galgóczy János knk. építtette Szt István kir. tiszt. - A Kálvária-kpnát 1823: Benyovszky János építtette. Az ostorozás és töviskoronázás stációja a 18. sz-ból, a többi 1823-ból való. A Golgota-szoborcsop. 1781: készült, s a Szt Adalbert-szegyh. romjai közt állították föl, 1823: helyezték ide. - A Szt Rozália-kpna 1836: készült. - A szentgyörgymezei temetőben Miklósffy András 1835: építtetett kpnát. -

III. Szerzetesek. 1. A kk-ban. a) bencés apácák. ~ legrégibb ktora a város melletti Alsó-szigeten, annak a Nagy-Duna felé eső partján (a mai hajóállomás közvetlen közelében) állt. 1073: e szg-en találkozott Salamon kir. és Géza hg., hogy békét kössenek. Föltehető, hogy már ekkor megvolt az apácák Bold. Szűz-monostora. 1141-46: Vak Béla kir. az apácák szg-én a monostor mellett az országnagyok előtt fiának, II. Lászlónak adta a boszniai hgséget. 1262-től gyakran említik okl-ek a monostor apátnőjét. 1304: Henrik bán fia, Iván ~ elfoglalásakor kifosztotta a ktort. A monostornak birtoka volt Esztergom vm-ben Kicsinden, Zsidódszigeten, Csolnokon, Sártványon; Hont vm-ben Kissallón és még több helyen Mo-on. Az ~i vásárvám 1/6 részét is megkapta. - II. Gyula p. 1508: a tereskei bencés monostort az ~szigeti bencés apácáknak adta. Ekkor értesülünk először r. hovatartozásukról. 1511-15: a Somlóvásárhelyről elűzött bencés apácák itt találtak átmeneti otthonra. 1526/43: pusztulhatott el, a 19. sz: még jelentős falai álltak. Az alapfalai között föltárt téglasírokban I. (Szt) László kir. (ur. 1077-95) korabeli pénzérmeket találtak. - b) →stefaniták ispotálya: →Szentkirály. - c) Szt Lázár keresztesek ispotálya. A leprásokat ápoló Szt Lázár kereszteseknek 1181: Dorog és Tokod között birtoka volt, mely bizonnyal az 1233-tól többször említett ~i ispotályukhoz tartozott. Házuk, mely egyetlen volt Mo-on, a kir. városon kívül D-re állt, élén magiszterrel. 1256: szerz-eit is említik. 1330: Drugeth János védelmébe vette a r. tagjait. 1418: ~i ispotályuk már egyesítve volt →Felhévíz és →Szentkirály házaival. 1445: a 3 keresztes ház javadalmaiból társaskápt. létesült. - d) ciszterciek szentmáriamezei monostora és tp-a. ~-tól D-re állt az Ecclesia Beatae Mariae de Campis, 'szentmáriamezei templom'. 1204: a ciszt. r. kápt-ja elrendelte, hogy az itt lévő ciszt-eket el kell mozdítani, s amíg maradnak, apátjukkal együtt kenyéren és vízen kell böjtölniük. A monostor nem nyert jóváhagyást, ezért nem szerepel a r. apátságainak kk. jegyzékeiben. 1230: Gerardus volt perjele. 1291: a Szentemágocs nemzetség saját kegyurasága alá tartozónak vallotta mint ciszt. monostort. Később a források hallgatnak róla. - e) templomos és johannita lovagok. 1216: egy p. okl. szerint templomos és johannita lovagoknak házaik voltak az ~i érsség ter-én. 1222: az →Aranybulla 7 pld-a közül a másodikat a johannitáknál, a harmadikat a templomosoknál helyezték el. Vsz. házaik ekkor már álltak ~ban. A →templomosok ~i jelenlétéről csak 2 okl. tanúskodik a 13. sz. végén. 1294: házuk a kir. város D-i részén, a Szt Péter pléb. közelében állt. 1300 k. Tamás preceptor a johannita perjellel együtt állított ki okl-et az ~i kápt-nak. 1318: a templomosok r-jét föloszlatták. - 1226: az ~i →johannitákat egy fölsorolásban a székesfehérváriak és csurgóiak után, s az aracsaiak és kesztölciek előtt említik. 1233: a mai ferences tp. helyén állt, Szt Keresztről nev. házukban széleskörű egyezkedés folyt a pannonhalmi apát és az ellene panaszt emelő jobbágyai megbízottja között. 1319: utoljára említik magiszterüket, de a Szt Kereszt-tp. 1372-ig még többször előfordul okl-ekben. - 1238: a johanniták kapták meg az ~i hőforrásoknál azt a közfürdőt, melyet III. Béla felesége (→Anna, Antiochiai) alapított. E fürdő szomszédságában állhatott a Szt Erzsébet-udvarház, melyben 1380-97: Tótsolymosi Apród János küküllei főesp. knk. lakott, s vsz. ezután a johannitáké lett. 1404-1534: ui. többször említik az ~i Szt Erzsébet ispotály preceptorát, aki vsz. johannita volt. - f) domonkosok Szt Katalin klastroma. A kir. városrésztől D-re, Szentpál elővárosban, Bors István udvara mellett állt. 1231: Bors házában felesége, Anna asszony végrendelkezett: az ottani domonkosokra hagyott egy III. Bélától kapott serleget és egy fekete lovat, s nővére leányának, Annának szánt ruhákat és ékszereket a domonkosok őrizetére bízta, míg férjhez nem megy, a bolognai domonkosokra hagyott egy szőnyeget, melyet atyja Görögo-ból hozott. A klastrom a tatárdúláskor a várossal együtt elpusztult. Új ktorukat a régi helye közelében Szt Márton tiszt. emelték, az utca is a szent nevét viselte (1996: a Jókai és Eszperantó u. kereszteződése körül). Tévesen azonosították a Szt Domonkos-tp-mal, mely a szőlőhegyek lábánál, a Pilisen át Budára vezető út fölött, Újfaluban állt. 1277: László ~i prép. Moralia Gregorii papae c. kv-ét 2 márkáért a domonkosoknak adta. 1284: Orvietóban 22 érs. és pp. közös búcsúengedélyt adott tp-uk részére, többek között Szt Márton (XI. 11.) és Szt Katalin (XI. 25.) napjára is. 1310: János perjel Gentilis p. követ mellett volt Pozsonyban, 5 márkát fizetett neki a nyitrai pp. helyett, s mellette volt akkor is, amikor Benedek volt nyúlszigeti domonkos perjelt megerősítette az erdélyi ppségben. 1334: az ~ domonkosoknál temették el Rajmund de Bonefato p. tizedszedőt. 1414: egy végrendelet birtokrészt szánt a ktornak ~tól D-re, a szőlőtermelő Kirva faluban. 1489-96: az ~i Malontai Ambrus OP Párizsban és Páviában tanult, majd Perugiában tanított. - g) A ferencesek korán letelepedtek ~ban. 1235: már említik elöljárójukat. IV. Béla a tatárok után fölépítette tp-ukat és ktorukat a Bold. Szűz tiszt. 1263: Márk esztergomi custos elkísérte a kir-t Zólyomlipcsébe, és békét közvetített István ifjabb kir-lyal. 1269: Béla hg-et, 1270: IV. Bélát és feleségét, Máriát tp-ukba temették. Itt volt a provinciális székhelye; 1411: r. főisk-ja is volt. 1335-1426: 7x tartották itt a mo-i prov. kápt-ját, 1379: az egész r. nagykápt-ját. 1448: a ktort az obszervánsok kapták meg, 1479: és 1507: itt tartották kápt-jukat. 1532: Gritti török sereggel ostromolta a várost, a ktor és a tp. szentélye tűz martaléka lett. 1535: már csak négyen lakták. A tp. a mai belvárosi tp. helyétől kissé Ny-ra állt a Kis-Duna közelében. - A török u. 1700-16: építették Szt Anna-tp-ukat. Harangtornya és szentélye 1755: készült el. - h) ágostonos remeték. 1272: Szt Anna-klastromuk épülőfélben volt, Sixtus éneklőkanonok végrendelete alapján 20 márka támogatást várhattak. 1284: az érs. okl-ében vilhelmitáknak mondta őket, és megengedte, hogy veszély esetén a várba, a Szt Vid-baz-ba költözzenek. 1287: a klastromban temetkezett Benedek ispán. III. András 1290: nekik adta a klastrom D-i szomszédságában az örm-ek földjét, mely a tatárdúlás előtt ott lakó örm-ektől kapta a nevét. A kir. gazd. célokra, teol. és egyéb okt-hoz szükséges épületeknek akart helyet adni. Itt alakulhatott meg a m. rtart. főisk-ja. Később Szt Annáról nevezték el a városrészt, mely a Szt Tamás-hegy D-i lábánál (1996: Madách u. k.) terült el. 1305 k. Szűz Mária-kpnát építettek a tp-hoz. 1331: tart. kápt., 1385: az egyetemes r. kápt. színhelye. 1527-29: a hadjáratok idején a városrészt fölégették, vsz. a klastrom is elpusztult. - i) beginák. Árpádházi Margit szttéavatási vizsgálatának 1276: jegyzőkv-éből értesülünk, hogy Misa, Osanna, Margit, Aglent és Erzsébet ~i beginák Margit közbenjárására meggyógyultak. Az ~i beginákról más adat nem maradt fenn. Talán a domonkosok lelki vezetése alatt álltak. -

2. Az újkorban: a) mariánus ferencesek. 1685: a fölszabadító sereggel együtt jöttek ~ba. Ideigl., 1726-50: végleges konventot és barokk tp-ot építettek. II. József a konventot föloszlatta, s mindent a kincstár tulajdonába vett. 1820: Rudnay Sándor az épületeket visszavásárolta, s a konvent a már fölsztelt, de még tanuló papok otthona lett. Később a konventben a prím. levtárt, a tp-ban az érs. kvtárat helyezték el. 1850-65: a szem. otthona, majd az irgalmas nővérek zárdája és tp-a. 1952-től ismét szem. - 1686: a kir. városba is meghívták a ferenceseket, 1717: vsz. a kk. helyén elkészült a ktor és tp. Org-ját (3/28 m/r, op. 2958.) 1941: a Rieger gyár építette. Harangjait 1928: 109 és 70 cm átm. Szlezák László öntötte és ajándékozta. 1931: a konventot kibővítették, a mariánus prov. tanulmányi háza lett, s megnyitották a →Páduai Szent Antal Gimnáziumot. 1950. VIII. 30: a kapisztránusoké lett, →Temesvári Pelbárt Gimnázium. - b) jezsuita rendház, koll. és tp. A JT-ot 1687: Széchenyi György érs. telepítette le a Vízivárosban. 1695: rházat, 1708: gimn-ot építettek. A házfőnökök 1725-61: szegyh. plnosok is voltak. →Szent István Gimnázium, Esztergom. - IV. kistáji Szűz Mária-búcsújáró hely. →Bakócz-kápolna. - V. iskolái. 1. Káptalani isk. Első középszintű isk-ja az →esztergomi főszékesegyházi káptalannal együtt 1000 k. alapított kápt. isk., mely 1543-ig működött. Fénykorát akadémiai tagozatával együtt a Mohács előtti évtizedekben élte. - 2. A jezsuiták kisgimn-át 1687: alapították, 1696: nyílt meg. 1704-14: szünetelt a tanítás. 1729: nagygimn. 1756: 294, 1766: 352 tanulója volt. 1773 u. ferencesek, majd egyhm-s papok és világi tanárok okt. 1777: az első, 1806: a második Ratio szerinti nagygimn., 1808: a bencések vették át. 1723: 183, 1750: 314, 1800: 206, 1825: 380, 1845: 298 növ-e volt. 1851: al-, 1852: főgimn., 1853: volt az első éretts. 1922: →Szent István Gimnázium. 1924: humán, 1935: egységes gimn. 1852: 207 (20), 1860: 283 (12), 1880: 318 (51), 1900: 395 (41), 1910: 374 (45), 1924: 474 (27), 1932: 548 (64), 1942: 401 (35) növ-e (tanára) volt. 1948: államosították, majd összevonták a városi fenntartású Szt Imre Gimn-mal: I. István Gimn. - 3. A városi reáliskolát 1857: 3 o-lyal alapították. 1873: indult a 4. o. 1907-10: főreálisk-vá fejlesztették. 1922: Szt Imre Reálisk. 1924 u. új reálisk., 1935: egységes gimn. 1910: 281 (10), 1924: 295 (14), 1932: 263 (16), 1942: 338 (15) növ-e (tanára) volt. 1948: összevonták az államosított bencés Szt István Gimn-mal: I. István Gimn. - 4. Az érs. leánygimn. I. o-a 1930. IX: indult a szatmári irgalmas nővérek vezetésével, →Szent Margit Leánygimnázium. - 5. A Páduai Szent Antal Reálgimn-ot a ferencesek 1931: nyitották. 1935: egységes gimn. 1939: volt az első éretts. 1942: 24 tanár 307 növ-et okt. 1948: államosították, s →Temesvári Pelbárt Gimnázium néven működött tovább. 1950: a 8 meghagyott r.k. gimn. egyike. - 6. Az irgalmas nővérek érs. r.k. polg. leányisk-ját a Vízivárosban 1891: alapították államsegéllyel. 1942/43: 15 tanár 9 o-ban 471 leányt okt. 1948. VI: áll. isk. - 7. Az ~-tábori r.k. polg. fiúisk-t 1921: alapították államsegéllyel. 1942/43: 8 tanár 4 o-ban 254 fiút okt. 1948. VI: áll. isk. - 8. →Érseki Tanítóképző. - 8. R.K. Érs. Óvónőképző: 1892: alapították 1918: 4 irgalmas nővér okt. - 9. 1991: nyílt meg Mindszenty József Kat. Ált. Isk. és az Eü. Szakközépisk. Árpád-házi Szt Erzsébet Koll-a, 1994: a Kolping Kat. Szakmunkásképző Isk., 1999: a Vitéz János R.K. Tanítóképző Főisk. Gyakorló Ált. Isk-ja. - VI. Kat. sajtója. 1849-93: Religio, 1862: M. Tud. Értekező, 1863-64: Esztergom, 1863-69: M. Sion, 1870-86: Új M. Sion, 1871-75: Kath. Lelkipásztor, 1872-73: Kath. Kérdések, 1872-73: Egyh. Közl., 1876-1905: Isten Igéje Szt Beszédekben, 1882-1884: Jézus Szt Szívének Hírnöke, 1887-1904: M. Sion, 1892-94: Esztergomi Hírl., 1895-1938: Esztergom, 1896-1912: Kolping, 1910-43: Kath. Gyermekvédelem, 1934-44: M. Sion, 1936: Kat. Nyári Egyetem, 1936: Esztergom Érsek-Vízivárosi Tudósító, 1937-38: Végvári Öregcserkész, 1938-45: Szeráfi Rügyek, 1940: Diák Újság, 1940-41: A Mi Lapunk, 1941: Egyhközs. Tudósító, 1941-42: Diákszárnyak, 1942-44: Esztergom Ősrégi Szemináriuma. 1990-: Úton. A kispapok időszaki lapja. Kupola. A főegyházmegye félhivatalos hetilapja. - 1763-65: Franz Anton Royer, 1820-56: →Beimel József nyomdája működött ~ban. - VII. Régészeti emlékei. 1. ~i lelőhelyű szórványleletként őriz a Balassa Bálint Múz. egy bizánci típusú 9 x 5,4 cm-es ereklyetartó bronz mellkeresztet, domborműves ábrázolással, hasáb alakú függesztőgombbal. A kereszt szárai kerek medaillonokban végződnek, tövüknél 1-1 kiálló kis gomb; a felső és alsóban 1-1 angyal, kétoldalt Mária és Szt János mellképe. Az előlapon Krisztus keresztdicsfénnyel, a hátlapon Mária →orante kétoldalt gör. betűkkel. - 2. A kir. kpna föltárásakor 1937: került elő egy 9 cm-es öntött, aranyozott bronz korpusz körmeneti keresztről. M. munka a 12. sz. közepéről. A főszegyh. kincstár őrzi. - 3. A szigeti bencés apácaktor ásatásán került elő egy limoges-i körmeneti keresztről származó szt alak: 6 cm, öntött, aranyozott, zománcos, feje plasztikusan öntve, ruháján zománc berakás. A 13. sz. közepén készült (Balassa Múz-ban). - 4. A ktor tp-ához tartozó temetőben került elő egy 2,8 x 2,4 cm-es niellódíszes, gömbös szárvégződésű ezüst mellkereszt; az elhunyt fogai között 12. sz. éremmel (Balassa Múz-ban). - Lakói 1840: 2295 r.k., 12 g.kel. (18. sz. szerb. tp-a használaton kívül került; 2002: a gör. kat-ok kapták meg), 1 ev., 113 izr., össz. 2421; 1910: 16.207 r.k., 26 g.k., 26 g.kel., 199 ev., 503 ref., 1 unit., 919 izr., össz. 17.881; 1940: 19.125 r.k., 137 g.k., 45 g.kel., 325 ev., 996 ref., 1510 izr., 33 egyéb vall., össz. 22.171; 1944/45: →malenkij robotra hurcoltak 108 ffit, 27 nőt; 1983: 26.900 r.k., össz. 31.382: 1990: egész ~ össz. 28.130. - II. János Pál pápa első mo-i látogatása első állomásaként 1991. VIII. 16: ~ban találkozott a szerzetesekkel. Bá.B.-H.F.-L.Zs.-88-**

I. Radocsay 1954:134. - Vártúrák II:87. - Csorba Csaba: ~ hadi krónikája. Bp., 1978:24, 214. - Kiss 1984:251. - TKMK 3. (Horváth István: ~, a vár tört.) Bp., 1990. - II. Némethy 1894:249. - Kiss-Sziklay II:626. - Gerecze II:281. - Schem. Strig. 1982:171. - Genthon I:80. - Aggházy II:82. - III. 1a. MRTp V:171. - 1b. Uaz:195. - 1c. Györffy II:282. - 1d. Uo. - 1e. Uaz:264, 268. - 1f. MRTp V:167. - Györffy II:250, 252, 256, 269. - 1g. Karácsonyi I:161; II:44. - Györffy II:250, 256, 267. - 1h. Fallenbüchl 1943:42. - MRTp V:164. - Györffy II:273. - 1i. Györffy II:252, 269. - 2a. Schem. SM 1834:20; 1949:48. - Szabó 1921:247. - 2b. Rupp I:32. - Velics III:22. - MJ - IV. Jordánszky 1863:15. - Zolnay: A kk. ~. Bp., 1983:223. - Patay 1958, 1982. - V. Mészáros 1988:184. - Takács 1992:60. (17.) - VII. Kk. régészetünk újabb eredményei Bp., 1985:343. (Lovag Zsuzsa) - Sasvári 2002:80.

Esztergom, Esztergom, 1895. dec. 25.-1938. máj. 20.(?): politikai és társadalmi hetilap, az Esztergomi Keresztényszociális Gazd. Párt hivatalos lapja; 1920. VIII. 18: az Esztergomi Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártjának hiv. lapja; 1935. I. 1: Komárom-Esztergom m. keresztény politikai és társadalmi lapja. - Megj. vasárnaponként 8 old. 1919. III. 16-VIII. 24: szünetelt. Szerk. Keményfy Kálmán Dániel, 1898. I. 16: Okányik Lajos, 1899. VII. 9: Horák Ede, 1901. I. 1: Csajka Ernő, XII. 1: Dvihally Géza, 1910. VIII. 14: Rolkó Béla, 1918. IX. 17: Szvoboda Román, XI. 24: Marcell Mihály főszerk., 1919. X. 19: Reviczky Aladár, X. 26: Gábriel István, 1931. I. 23: Homor Imre, X. 9: Gábriel István, 1933. V. 7: Marcell Árpád. Alapító főmunk. Prohászka Ottokár. Kiadók: Keményfy Kálmán Dániel, 1898. I. 16: Prohászka Ottokár, 1910. VII. 3: Pécsi Gusztáv, 1916. I. 23: Rolkó Béla, 1918. XI. 24: Marcell Mihály, 1919. XII. 17: Krompaszky Sándor, 1922. I. 1: Homor Imre, 1932. X. 3: Esztergomi Lapkiadó. Ny: Buzárovits Gusztáv, 1924. I: Hunnia. 88

Kiss-Sziklay 1902:507. - Kemény 1942:27.