egyesület, társulás, társulat (lat. consociationes): meghatározott cél érdekében önként és tartósan egymáshoz csatlakozott személyek jogilag szervezett összessége. Az ~i jogot a hívők számára a Codex külön is elismeri (215.k.), s gyakorlati megvalósítására külön előírásokat  közöl (298-329.k.). - Korábban →confraternitas, Mo-on 1950-ig →katolikus egyesületek. 1942: 121 féle kat. ~ ill. intézmény működött Bpen. - A hatályos egyhjog szerint. 1. A hívők ~ei egyhtagokat megillető jog alapján jönnek létre a tökéletesebb élet, a nyilvános istentiszt. v. a ker. tanítás előmozdítására, ill. más ap. tevékenységre (298.k. 1.§). Céljuk tehát az egyh. céljának bizonyos szolgálata. - Ugyanakkor maga a CIC szögezi le, hogy az ~ek különböznek a →megszentelt élet intézményeitől és az →apostoli élet társaságaitól, ami az alapításban és a tagok állandóan megmaradó kilépési szabadságában mutatkozik meg. Célkitűzéseikre való tekintettel szükségszerűnek látszik az ilyen ~eknek az egyh. hatósággal való valamilyen kapcsolata. Ennek tartalma az ~ jellegétől függ. Mindenesetre a CIC a hívőknek elsősorban az olyan ~ekhez való csatlakozást javasolja, melyeket az illetékes egyh. hatóság létesített, dicséretben részesített v. ajánlott (298.k. 2.§). Különböznek az ~ek a hierarchikus szervektől is, mert az ~ek a hívők autonomiájából, a hierarchikus szervek az egyh. rend szentségében megalapozott hierarchikus elvből következnek. Ezért nem tévesztendő össze az ~hez tartozás a ma már személyek közösségének felfogott hierarchikus egységekbe (→plébánia, →egyházmegye, vö. 369.k., 515.k. 1.§) való tartozással. A hierarchikus közösségek ugyanis mint az Egyh. Krisztustól kapott, illetve részben maga számára kialakított hierarchikus szerkezetének részei tevékenységüket az Egyh. nevében, a felszentelt tisztségviselők cselekményeivel v. más ezekkel kapcsolatos cselekményekkel gyakorolják. Bennük az egyh. vezetés a maga sajátos feladatát végzi. Az ~ek viszont (ha hivatalosak) legfeljebb az egyh. hatóság külön megbízása alapján vehetnek részt az Egyh. küldetésének hivatalos gyakorlásában. Igen fontos különbség az is, hogy a hierarchikus egységek tagjává valamilyen körülmény (pl. lakóhely) alapján automatikusan válik a krisztushívő, az ~hez viszont önkéntes akaratnyilvánítással, szabadon csatlakozik (vö. 307.k.), sőt annak létrehozásához is autonóm kezdeményezéssel foghat. Uez nem mondható el magáról az Egyh-ról, mert oda is szabadon csatlakozhat az arra alkalmas ember a keresztség által, ez mégsem önálló emberi kezdeményezés műve, hanem az üdvözíteni akaró isteni szeretet szuverén alkotása. Jellegét, belső viszonylatait sem a tagok szabad belátása határozza meg. Mivel ez az Egyh. van jelen a részegyházakban (368.k., LG 23), sőt az ezek részét alkotó pléb-kban (374.k. 1.§, 515.k., SC 42) is, ezek működését szintén ilyen alapvető teol. adottságok szabják meg. - 2. Az egyh. ~ek és a világi jog. Az Egyh. jogrendjében szereplő ~ek az Egyh-ban sem rendelkeznek mind szükségszerűen jogi személyiséggel. A világi jog szerint elismerésük, személyiségük különféleképpen alakulhat. Előfordulhat, hogy az állam nem vesz tudomást jogilag létezésükről. Ilyenkor a világi jogban való szerepléshez (pl. ahhoz, hogy egy ~nek államilag elismert tulajdona lehessen) egy másik, állami jog szerinti megalapításra is szükség van. Lehetséges olyan megoldás is, hogy a világi törvényhozó valamilyen módon újabb megalapítás nélkül ismeri el ezeket az ~eket. Mo-on pl. ez a lehetőség adottnak látszik a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990. évi IV. törv. 13.§. 3. bekezdése értelmében, amely szerint az egyh. "vallásos célra létesülő önálló szervezete... akkor válik jogi személlyé, ha - képviselőjének bejelentése alapján - a bíróság nyilvántartásba veszi". - 3. A hívők ~einek fajai. a) Létesítés szempontjából a hivatalos ~eket az egyh. hatóság maga alapítja (301.k. 3.§). Tevékenységüket az egyh. nevében gyakorolják (vö. 116.k., 313.k.). A magán~eket a hívők hozzák létre magánegyezséggel. Jellegükön nem változtat az sem, ha az egyh. hatóság dicséri, ajánlja őket, ill. hogy szabályzatukat felülvizsgálja. - b) Jogi személyiség szempontjából az egyházban jogi személyiséggel rendelkező és ezzel nem rendelkező ~ek léteznek.

A hivatalos ~ek alapításuknál fogva mindnyájan jogi személyek (313.k.), a magán~eknek az egyh. hatóság a jogi személyiséget formális határozattal megadhatja (322.k. 1.§). - c) A sajátos célkitűzésre tekintettel adott hatósági elismerés szempontjából klerikusi és egyéb ~ (vö. 317.k. 3.§: "nem klerikusi"!). Ez utóbbi kategóriába tartoznak az összes klerikusinak el nem ismert ~ek, álljanak azok csak világiakból, csak papokból, v. legyenek vegyes összetételűek. Célkitűzésük mindenképpen egyh., tehát a hívők ált. hivatásának v. esetleg ezen belül némely sajátosan a világiakra jellemző hivatásnak a teljesítése. - d) Területi szempontból vannak nemzetközi, országos és egyházmegyei ~ek (vö. 312, 322.k.). - e) A megszentelt élet intézményeihez való viszony szempontjából az ~ lehet kapcsolatban valamely szerz. intézménnyel úgy, hogy tagjai ennek szellemében és felsőbb irányítása alatt ap. életet élnek és a ker. tökéletességre törekszenek (→harmadrendek, 303.k.). Ha világi intézményekhez társulnak hasonló módon hívők (725.k.), ők is alkothatnak külön ~et. Természetesen nagyon sok egyh. ~nek sem szerz. sem világi intézménnyel nincs ilyen kapcsolata. - 4. Az ~ek működésének szabályai. a) Alapítás és felügyelet. A hívők a magán~eket egymás közötti magánjellegű megállapodással hozzák létre. A pusztán így alapuló ~ek még akkor is magánnak számítanak, ha az egyh. hatóság dicséretben részesíti v. ajánlja őket (299.k. 1-2.§). A 299.k. 3.§-a ehhez hozzáfűzi, hogy az Egyh-ban csak az a magán~ van elismerve, melynek szabályzatát az illetékes hatóság felülvizsgálta. A szabályzat felülvizsgáltatásának célja és hatása még nem a jogi személyiség, hanem csak a létezés tudomásra hozása (vö. Comm 15, 1983, 83). Természetesen lehetnek jogi személyiséggel rendelkező magán~ek is (322.k. 1-2.§). A hívők hivatalos ~eit csak az illetékes egyh. hatóság alapíthatja meg. Éppen ez a hatósági alapítás teszi az ~et hivatalossá (301.k. 3.§). Szükségképpen hivatalosnak kell lenniük azoknak az ~eknek, melyek az Egyh. nevében való tanítást, a nyilvános istentiszt. előmozdítását v. más természeténél fogva az egyh. hatóságnak fenntartott tevékenységet tűznek ki célul (301.k. 1.§, vö. AA 24). Ám más lelki célokra is hozhat létre az egyh. hatóság hivatalos ~et, ha azok megvalósításáról magánkezdeményezésből még nem gondoskodtak kellően (301.k. 2.§). - A hívők minden ~e alá van vetve az egyh. hatóság felügyeletének. Ez a felügyelet a hit és erkölcs épségére, valamint az egyh. fegyelem megtartására vonatkozik. Az illetékes hatóságnak ennek keretében kötelessége és joga, hogy a szabályzat szerint az ~eket meg is látogassa. Uez a hatóság bizonyos vonatkozásban vezetői, irányítói jogokat is gyakorolhat az ~ek felett. Ezek terjedelmét az egyes kérdések és ~típusok vonatkozásában a különböző részletekre vonatkozó kánoni előírások szabják meg (305.k. 1.§). A felügyeletre illetékes hatóság mindenfajta ~ esetében a Szentszék, de az egyhm. ~ek és az egyhm-ben folytatott működésük vonatkozásában a többi ~ek is a helyi ordinárius felügyeletének is alá vannak vetve (305.k. 2.§). b) Szabályzat. Minden egyh. ~nek rendelkeznie kell szabályzattal. Ennek meg kell határoznia az ~ célját, székhelyét, vezetését, a benne való részvétel feltételeit, továbbá működési elveit is (304.k. 1.§). A szabályzatnak szem előtt kell tartania az adott kor és hely szükségleteit. c) Név. A kor és a hely szokásainak megfelelően az ~ maga választhatja meg a nevét. Ennek ki kell fejeznie az ~ sajátos célját (304.k. 2.§). A katolikus nevet valamely ~ csak a 312.k. szerint illetékes egyh. hatóság beleegyezésével veheti fel (300.k.). d) A tagok felvétele és elbocsátása. A tagok felvételét az egyetemes jog és szabályzat szerint végzik (307.k. 1.§). A felvételi feltételeket (pl. kor, nem, nemzetiség stb.) a szabályzatok szabhatják meg, bár a hivatalos ~ek számára a CIC bizonyos kritériumokat megjelöl (vö. 316.k.). A felvétel jogkövetkezménye, hogy az illető részesül az ~ jogaiban és kiváltságaiban, élhet azokkal a búcsúkkal és más lelki kedvezményekkel, melyeket az ~ kapott (306.k.), és természetesen megilletik a szabályzat szerinti tagsági jogok. Az egyetemes egyhjog megengedi, hogy ugyanaz a személy több ~nek is tagja legyen (307.k. 2.§). A szerz. intézmények tagjai ~ekbe csak saját joguk szerint, elöljárójuk beleegyezésével léphetnek (307.k. 3.§). A tagok →elbocsátása megfelelő okból szintén csak a jog és a szabályzat szerint történhet (308, 316.k. 2.§). - e) Az ~ megszűnése.  A hivatalos ~eket az őket létesítő hatóság szüntetheti meg, mégpedig súlyos okból és csak az ~ vezetőinek és nagyobb tisztségviselőinek meghallgatása után (320.k. 1-3.§). A mpp. azokat a hivatalos ~eket is megszüntetheti, melyeket p. engedély alapján szerz. intézmények tagjai az ő hozzájárulásával hoztak létre (320.k. 2.§). A magán~ a szabályzat szerint szűnik meg. Az illetékes egyh. hatóság is megszüntetheti, de csak akkor, ha ténykedése botrányt jelent a hívők számára, ill. súlyos kárára van az egyh. tanításnak v. fegyelemnek (326.k. 1.§). A megszűnt magán~ javairól a szabályzat szerint kell rendelkezni a szerzett jogoknak és az adományozó szándékának tiszteletben tartásával (326.k. 2.§). E.P.

Erdő 1991:200; 2005:257.