🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > E > embléma
következő 🡲

embléma (gör.), crusta (lat.): rejtvény jellegű műalkotás, mely kép és szó segítségével jelenít meg elvont tartalmakat. - 3 részből áll: körirat, mottó (lemma); kép (ikon); aláírás (epigramma). A lemma, többnyire lat-ul csattanósan megfogalmaz egy gondolatot, az ikon képben megjeleníti, az epigramma elmagyarázza. - 1. Az ókorban: a dísztárgy felületébe illesztett, könnyen eltávolítható domborműves fémlemez v. mozaikpadlóba berakott kép: ~ vermiculatum. - 2. Az ~ eredetileg világi műalkotás, a 17-18. sz: vallásos tartalmat is nyert, s kat-ok és prot-ok egyaránt alkalmazták a jezsuiták, ill. →Melanchthon kezdeményezésére. - A vallásos ~k moralizálva kommentálnak a sztek életéből v. a Szentírásból származó jelenetet v. allegóriát. Ilyen formában ~-ciklusokat is készítettek mennyezeten, karzatokon, tp-padokon, de oltáron soha. Falusi környezetben a szöveg a nép nyelvén is készülhetett. **

Kirschbaum I:618. - Sachs 1980:114. - Onasch 1981:96.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.