🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > E > emmauszjárás
következő 🡲

emmauszjárás: húsvéthétfői, az aznapi →evangélium ihletésére sarjadt szokás, a →húsvéti határkerülés maradványa. - A környező kat. országokban, különösen ném. nyelvter-en elterjedt. Az ~ hagyományai a hazai ném-ek körében helyenként még az elmúlt évtizedekben is éltek. Baranya, Tolna, Veszprém m. és Buda környéke sváb falvainak lakossága húsvéthétfőn kivonult a borospincékhez, a szőlőhegyre, v. ellátogatott a szomszéd községbe. A 19. sz. elején az akkor még erősen ném-es műveltségű Pest-Budán, a Gellért-hegyen húsvét 2. napján tartott búcsút Emmausnak nevezték (→Clairvaux-i Szent Bernát kápolnaigazgatóság). Kalocsán és Szegeden a kispapok húsvét 3. napján kirándultak, emmausba mentek. Sopronból húsvét első napján a hívek, a ferencesek és a jezsuiták együtt indultak Bánfalvára, s ott tartották az ünnepi sztmisét. B.E.

Dömötör Tekla: Naptári ünnepek, népi színjátszás. Bp., 1979. - Bálint 1989:313.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.