🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > E > engedetlenség
következő 🡲

engedetlenség: 1. általános értelemben egy akarat (törvény, parancs, rendelet stb.) megtagadása. - 2. pol. értelemben jogállamban polgárok védekezési eszköze a hatalom túlkapásai ellen (→polgári engedetlenség). - 3. teol. értelemben az →engedelmességgel ellentétes →vícium, mely egy akarat tudatos elutasítására késztet. Morális megítélése az elutasított akarat birtokosától és tárgyától, ill. a tudatosság fokától függ. Az Isten akarata iránti tudatos ~ mindig bűn, sőt mint formális ~ (melyhez a parancs v. a parancsoló megvetése is járul) →halálos bűn is lehet. Az isteni akaratot megszegő emberi akarattal/törvénnyel szemben a tudatos ~ nem bűn, sőt érdem is lehet. - Amint az Isten iránti engedelmesség alapja a szeretet, úgy az ~ alapja a szeretetnélküliség: nem engedelmes az, aki nem szereti azt, akinek akaratát teljesítenie kellene. Az isteni akarat iránti teljes ~ megnyilvánulása Jézus Krisztus és tanításának, elsősorban az Ő →új parancsának elutasítása. Ezért az isteni akarat iránti ~ minden szeretetlenség, kötelességmulasztás (akár munkahelyen, akár családban egymás iránt), közösség-bomlasztás, károkozás stb. - Ha az ~ állandósul, Istennel való szakításhoz, →ateizmushoz vezet. Ennek elméleti hátterében a →szabadság téves fogalma áll: az →isteni törvénytől magát szabadnak valló ember rendszerint igen nagy mértékben rabja divatnak, előítéleteknek, a tömegtájékoztató eszközök gondolkodás- és ízlésbeli diktatúrájának, v. pusztán a saját véleményének. - Az egyhjog az ~ 2 fajtáját bünteti: 1. A hit dolgában tanúsított ~ (1371.k.): a →hitehagyás, az →eretnekség és a →szakadárság (1364.k. 1.§) esetein kívül →büntetendő cselekmény az is, ha egy kat. a p-tól v. az egyetemes zsinattól elítélt tanítást tanít (ez a "tanít" nem csupán katedráról való okt., hanem más módon való nyilvános terjesztés is!), v. a p-tól, ill. a →püspöki kollégiumtól hiteles tanítóhivataluk gyakorlásaként hirdetett hitbeli v. erkölcsi tanítást (vagyis az egyetemes és hiteles tanítóhivatal olyan nem véglegesen kötelezőként adott tanítását, mely iránt az értelem és az akarat vallásos meghajlása kötelező, vö. 752.k.) makacsul elutasít, és ezt az Ap. Sztszéktől v. az ordináriustól kapott figyelmeztetés után nem vonja vissza (1371.k. 1). - 2. Az egyéb fegyelmi ügyekben való ~ akkor bűncselekmény, ha az Ap. Sztszék, az ordinárius v. az elöljárók által kiadott törv-es parancsot v. tilalmat szegi meg, és elkövetője figyelmeztetés után is kitart benne (1371.k. 2). - Az ~ büntetése. A Codex az ~ mindkét típusára kötelező, de meghatározatlan büntetést rendel (1371.k.). Az ~nek egyéb jogkövetkezményei is lehetnek, különösen a →szerzetesek és az →apostoli élet társaságainak tagjai számára, pl. →elbocsátás az intézményből (vö. 696.k. 1.§, 746.k.). **-E.P.

RP 14. - CCEO 1990:1446.k. - Erdő 1991:516.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.