🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > E > eper
következő 🡲

eper, földieper, szamóca (lat. Fragaria vesca): a keleti sztyeppékről Európába származott, gazdag szimbolikájú növény. - Lelki betegségek ellen →gyógynövényként is használták. A népi hagyomány szerint Szt Péter és Pál napján (VI. 29.) a legjobb ízű, ekkor tartják az ~szüretet. - A ker. növényjelképrendszerben Mária- és →Krisztus-szimbólum. Szépsége és illata kiemeli a gyümölcsök közül, mégis a földre hajlik, földközelben él, ezért a nemes alázat képe. Levelének hármas tagoltsága a Szentháromságra, virágjának 5 szirma Krisztus 5 szt sebére, gyümölcse Krisztus vércseppjeire emlékeztet. - Szimbolizálja a házasságra és az anyaságra érettséget, s az igazságosságot. Az ~bokor Szt Dorottya, az ~ tányéron Molesmes-i Szt Róbert attrib-a. **

MN IV:279. - Kirschbaum I:656. - Lipffert 1976:57.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.