🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > E > eón
következő 🡲

eón (a gör. aión, 'életerő, életkor' szóból): 1. főként a →hellénizmus vallásaiban az istenített Idő. Alexandriában a város alapításától kultusza volt, Ozirisszal és Szerafisszal azonosították, ünnepét jan. 5/6-án ülték. - 2. az →emanatizmusban köztes lények Isten és a világ között, az →emanáció során jönnek létre. - 3. az ÚSz-ben e világ (Mt 12,32; Lk 16,8; Róm 12,2), ill. a mennyek országának ideje (Mk 10,30; Lk 20,34; Ef 1,21). E 2 ~ felfogás a zsidó irod-ban, főként az apokaliptikában is megtalálható. **

LThK I:680. - BL:365.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.