éjszaka: a Szentírásban a sötétség-világosság ellentétpárjának megfelelő jelentéstartalommal a sötétség része, amelyre fény és világosság következik (Ter 1,5). Palesztinában a leghosszabb és a legrövidebb ~ közti különbség kb. 4 óra. - Az ~ a baj és szerencsétlenség (Jób 35,10), a halál (Jn 9,4, →holtak országa), a bűn és a tudatlanság világát jelképezi, mely Ádám engedetlenségének következménye, s melynek  Krisztus világossága vetett véget (Róm 13,12; 1Tesz 5,5). Isten a Holdat és a csillagokat azért teremtette, hogy megvilágítsák az ~t. (Ter 1,16). Mint teremtményt a Dán 3,71 az ~t is fölszólítja, hogy áldja az Urat: az égbolt hirdeti Jahve dicsőségét, az ~ is továbbadja a másik ~nak Isten fölségének hírét (Zsolt 19,3). A →zsolozsma laudesének himnusza a felkelő napot, mint az ~ elűzőjét köszönti. - Ikgr. A 9-15. sz. műv-ében az ~ szimbóluma a bika. Megszemélyesítve jelenik meg a teremtéstört., az Egyiptomból való kivonulás és a napszakok képein. A 16. sz-tól 2 alvó gyermek (az álom és a halál) anyjaként is ábrázolják. - Az 1930-as években még elevenen élt a →székelyek között a holdvilágon aratás szokása: amint besötétedett, a gazda és háznépe szekérre ült, zene és énekszó közt végighajtott a falun; mindig akadt legény és leány, aki hozzájuk csatlakozott; éjfélre ált. végeztek, s ahogy mentek, ének és zeneszóval szekereztek haza. **

Kirschbaum III:307.