érdek: →érték megvalósítására velünk született ösztönös törekvés. - A régebbi, liberális-individualista társad-elmélet az egyedi ~ek megvalósítását tűzte ki célul. Bebizonyosodott, hogy ez a közjót sértő →egoizmushoz vezet. Az ellenkező irányú törekvés azt a veszélyt hozta magával, hogy az emberkép a →homo oeconomicusra szűkül, s az embernek csak a gazd. ~ei a mérvadók. A mai →antropológia és →pszichológia világossá tette, hogy nemcsak testi ~eink vannak (táplálkozási, nemi, mozgás-, tevékenységi, társulási, játék-ösztön), hanem ezeket fölülmúló szellemi (gondolkodási, esztétikai, vallási) és szociális igényeink (és így ~eink) is. A kiegyensúlyozott megoldást csak az jelentheti, ha a gazd. ~ek mellett figyelembe vesszük a szellemieket, az egyediek mellett a közjót, a köz~et is. - A társadalom fejlődés-folyamata nem más, mint a köz- és egyedi ~eknek legteljesebb, de egymással mindig összhangban álló kibontakozása. Az ön~ legközvetlenebb kifejezője az →önszeretet, amely a ker. erkölcs szerint az embertársak iránti szeretet mércéje és előföltétele, mégsem egoizmus, mert a személy kiteljesedését összeköti a →közjó iránti elkötelezettséggel. A nagy-közösség (→állam) föladata, hogy lehetővé tegye a személyi kiteljesedést, a köz~kel összhangban. - Az ~ek rendjét a közjó és a mindenki felé érvényesülő →igazságosság biztosítja. Minden embernek ugyanis a →természetjogban gyökerező joga egyéni ~einek megvalósítása, de nem ütközhet mások és a közösség ~eivel. A szociális ellenőrzés elsősorban azok föladata, akik a közjóért felelősek, főként az államé, amely e föladatát a jogrend betartásával és a gazd-pol. eszközével teljesíti. A →jog végső soron nem más, mint az egyesek egymás közti, az egyesek és a csop-ok közti s a csop-ok egymás közti rendjének és a különféle ~eknek az érvényesítése. Az állampolgárok azonban önellenőrzésre is kötelezettek, melynek alapnormáit az →emberi méltóság s az arra épülő →emberi jogok jelentik. Önellenőrzésre vannak kötelezve a különböző csop-ok, ~szövetségek is, ennek mércéje mindig a közjó kell hogy legyen. Az →Egyház szociális tanítása szerint pl. a magántulajdon az ember alap~ei közé tartozik, ugyanakkor e magántulajdonnak szociális feladata is van: hozzá kell járulnia az egész társad. ill. az egész emberiség fejlődéséhez, az emberi jólét kiteljesedéséhez. Másik oldalról az áll-nak alapvető föladata, hogy mindenkit munkához, megélhetéshez és így ~ei kiteljesedéséhez segítsen. Vannak ugyan szociális elvek (pl. →szolidaritás, →szubszidiaritás elve), ezek azonban soha nem célozzák az egyes ember (a →személy) ~einek fölszámolását, hanem épp azok mind teljesebb megvalósítását. A közösség (még az áll. is) nem öncél, hanem eszköz a személyi értékek egyre teljesebbé válásához. Cs.I.-L.V.