faragó (lat. sculptor, ném. Schnitzer): ősi →kézműves mesterség. - A szakosodó famunkások (ács, asztalos, kádár stb.) megjelenésével és elterjedésével csak falun tevékenykedett tovább, de ott is családonként önellátásra dolgozott, a 18. sz. során innen is kiszorult. Puha- és keményfa rönk, deszka, léc, ág, gally anyagból bárd, balta, véső, kés, vonó, fűrész, fogó, kalapács, faragószék használatával mindenes faműves volt: házat, gazd. épületet, kerítést, házi berendezést, bútort, sokféle edényt (a tálkától a teknőig), használati tárgyat, gazd. eszközöket (a szekértől, talicskától a kölyűn, hordón át a gereblyéig), mindent megcsinált, kizárólag fából. B.I.

Bogdán 1984.

Faragó Ferenc (Brassó, Brassó vm., 1905. márc. 28.-): teológiai tanár. - A gimn-ot Brassóban, a teol-t Gyulafehérvárt és a Pázmáneumban végezte. 1927: pappá szent., teol. dr. Kp. Csíksomlyón, 1928: Székelyudvarhelyt, 1929: Kolozsvárt. 1929: teol. tanár és tanulm. felügy. Gyulafehérvárt, 1941: a kolozsvári Bölcseleti és Hittud. Főisk. és papnev. int. alig-ja. Az →Erdélyi Katolikus Akadémia tagja. - M:„Krisztus követségében járunk”... Gondolatok a vasárnapi szentleckékről. Bp., 1944. - Szerk. 1928-29: a Mária Kongregáció Oltáregylet c. rovatát, ennek önálló lappá tétele után fel. szerk-je 1929. X. 1-1931. VII: Az Oltár c. oltáregyleti lapnak. - Betűjegye: F.F. 88

Cat. AJ 1935; 1943:54. - Monoki 1941:127. - Pilinyi 1943:165. - Gulyás 1956:546. - Gulyás VIII:178.

Faragó János (Aracs, Torontál vm., 1889. júl. 14.-Aracs, 1935. nov.): teológiai tanár. - A középisk-t Temesvárt, a fil-t és teol-t Fribourg-ban végezte, 1914. XI. 24: pappá szent. 1919: a temesvári hittud. főisk. bölcs- és szentírástud. tanára. - M: A csanádi kisebb papnevelde tört. Szt Gellérttől napjainkig 1030-1925. Temesvár, 1925. - A teremtett világ időbeli kezdetének metafiz. kérdése. Bp., 1926. (Klny. Religio) - Argumenta quae D. Thomas ut unice demonstrativa affert ad probandam Dei existentiam sunt... Temesvár, 1927. - De demonstratione metaphysica Dei existentiae seu Deum esse... Uo., 1927. - Az isteni gondviselés Aquinoi Szt Tamás szerint. Uo., 1927. - A jellem. Arad, 1930. - Szerk. Temesvárt 1922. IV-1926. XII: az Egyh. Szle c. havilapot. 88

Schem. Csan. 1916:158. - Erdélyi lex. 1928:88. - P. Hírl. 1935. XI. 27. - Monoki 1941:34. - Gulyás VIII:185. (a SZIA tagja volt!)

faragó

---

Faragó Ede, 1929–: vitéz (Felsőkocskóc, Trencsén vm., 1895. okt. 15.–Jászkisér, 1973.): vármegyei népművelési vezető, ogy. képviselő, cserkészvezető. – Ev. Szülők: Gyula, Maggi Karolin. Léván tanult, ahol az áll. tanítóképzőben 1912: a cserkészet honi indulásakor cserkészcsapatot alapított; 1916: tanítói okl. szerzett. 1914: a vh. háború kitörésekor önkéntes, a 14. honv. gy.ezr-ben az orosz harctéren 1915: zászlós, az oláh harctéren 1916: hadnagy, majd főhadngy. 3x sebesült, 50 %-os hadirokkant, emléklapos százados; életmentésért is kitüntették, amikor mint cserkésztiszt viharban vízből mentett ki egy fuldoklót. 1918. X: Léván szolgált, mint laktanyaügyeletes tiszt, gyors intézkedésével a →katonatanács próbálkozását meghiúsította. Résztvett a cseh bevonulást akadályozni akaró Pálmay-csoport megszervezésében, együttműködve a nyitrai tiszti különítménnyel a csehektől Galgócot (Nyitra vm.) utcai harcokban századával visszafoglalta; jobb karját egy robbanó golyó szétroncsolta s a kommün idején hónapokig feküdt egy bpi kórházban. Gyógyulása után a Nemz. Hadsereg katonája, majd a m. cserkészmozg. orsz-os szervezőnek hívta meg, beutazva Csonka-Mo-ot, szervezte a m. ifj-ot. 1921: Harangi László: Erdők fia. c. meséje Nimródjának tört-ére építette a cserkészapród mozgalmat, melynek kiscserkész szabályzatát is kidolgozta (M. Cserkész 1922. III: közölte). 1921: Lévára látogatásakor a csehek elfogták, Pozsonyba hurcolták és fogva tartották. A cserkészszöv. orsz. üv. eln-e, társeln-e, majd 15 é. a gyakorlati cserkészmunkát irányító orsz. vezetőtisztje. 1925–: a falusi cserkészet szervezője. 1924. VIII. 8-16: a II. (koppenhágai) és 1929. VII. 31–VIII. 11: a III. (birkenheadi, NBr.) dzsemborin, 1930: a svájci Kanderstegben, az I. Rovermooton (rover találkozó) a m. csapat vez-je. 1929: vitézzé avatták. Majd a cserkészmozgalom üv.-elnöke és orsz. társeln-e. 1933. VIII. 1–15: a IV. →gödöllői dzsemborin a m. cserkészfeladatok csoportvez-je. 7 cserkésztiszti vezetőképző tábort vezetett. Nevéhez fűződik a vezetőképzés kifejlesztése, az öregcserkészet megindítása, a tanonc-cserkészet megszervezése, a falusi cserkészet és a regös cserkészet éltre hívása. – 1935: az ogy. választások alkalmával Barcson a Nemz. Egység Pártjának hivatalos jelöltje volt, de Sztranyavszky Sándor (1882–1942) pártelnök kérésére átadta helyét Mayer János (1871–1955) v. min-nek. 1936: az első kémkereső cserkészjáték vez-je, a Kiscserkész Főbiz. irányítója. 1936. XI. 22: az orsz. közgyűlésen nem választották újra. 1937: Pest- Pilis-Solt-Kiskun vm. népművelési titkára, ekkor kezdeményezte és szervezte a m. tört-i táborokat. – 1939–44: a M. Élet Pártja programjával a gödöllői ker. ogy. képviselője; a Véderő Biz., a Közokt. Biz., a Kvtári és Múzeumi Biz. s a →Teleki Pál gr. által összefogott öregcserkészek „parlamenti őrs”-ének tagja. 1944: a németek őrizetbe vették, 1945. V: a m. „háborús bűnösök” listájára került, a Népügyészség letartóztatta, de fölmentették, ismeretlen ideig internált. – 1951. V: Bpről feleségével (és 123 család, kb. 300 tagjával) együtt Jászkisérre telepítették. 1953. VII. 26: a kitelepítettek kényszerlakhelyét föloldó 1034/1953. sz. rendelet után is haláláig Jászkiséren élt. Ott is van eltemetve.– Írásai: Reggeli Mo. – Az öregcserkészet útjain. Bp. 1929. (Előkészítő munka, cserkészet, kamaszkor, öregcserkészet és véncserkészet kapcsolatai; Az öregcserkészet problémája; Mi az öregcserkészet?; Ált. öregcserkész program; A család; Az öregcserkészvezető egyénisége és vez-i feladata; Munkamegosztás módja összejövetelek idő- és tartalmi felosztása; Öregcserkészet és leventemozg.; Véncserkészet) – A M-ok Világkongr-a (1.) Bp., 1929. VIII. 22–24. tárgyalásai. Uo. 1930. (A külföldi magyarság cserkészcsapatai); Fiatal m-ság. Eszmék és elszánások. (Uo., 1930); A Csodaszarvas jamboreeja. (Uo., 1934: A fiúk megfigyelései a jamboreen); Az első tíz év. 1925–35. A 304. sz. Körösi Csoma Sándor cserkészcsapat emlékkve. (Uo., 1935: A cserkészet a nemzetnevelés szolgálatában); Honismeret kve. (Uo., 1935: A cserkészek falumunkája); Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm. és Kecskemét th. jogú város adattára. (Pécs 1939: Pestvm. népművelése); Mit élt át a Felvidék? (Bp., 1940: A „Pálmay”-csoport tört-éből); Erdélyrészi Hangya naptár. 20. évf. 1942. (Marosvásárhely, 1941: Nemzetünk életérdeke a magyarság gazdasági szervezkedése!); Nemzetvédelem, országvédelem. (Uo., 1943: Öntudatos m-ság) – Bevezette: Ferenczi István: Két cserkész az Olimpiászon. Bp., [1936] – M: A kisfiú és a cserkészet. Szerk. Bp. 1928. [2. kiad.] – Az öregcserkészet útjain. Szerk. Uo., 1929. – Táborozási segédlet a vezetők számára. Uo., 1929. – Ősök öröksége. [Ifj. reg.] Uo., [1930] (2. kiad. [1940]) – Cserkészapródkv. Munkatársak: Dénes Tibor, Harangi László. Uo., 1931. (2. kiad., 3. kiad. 1937) – A m. cserkész a jamboreen. Szerk. Uo., 1933. – Jó munkát! (Cserkész jótettek gyűjteménye) Uo., (ny. Kalocsa), 1933. – Harcoljunk Nagy-Mo-ért. Bp. 1935. – A cserkész és a családi nevelés. Uo., [1937] (Szülők kvtára 18.) – Öntudatos m-ság. Cegléd, 1938. (2. kiad. 1939) (az Ideigl. Nemz. Kormány 530/945. ME. rend. alapján megsemmisítették!) – Tarlótűz, tábortűz. [Reg.] Bp., [1937] (Kvbarátok kis kvei IV. 4.) (2. kiad. [1942]) (az Ideigl. Nemz. Kormány 530/945. ME. rend. alapján megsemmisítették!) – Nemzetvédelem, országvédelem. Szerk. Magasházy Lászlóval. Uo., 1943. – Szociális Mo. A m. szociálpolitika törv.- és adattára. Szerk. Bp. 1943. – Bpen 1933: Az Ezermester ipari zsebkönyvtár sor. (1/2. sz.) sorozatszerk. – Bpen a cserkészapródok lapja a Labda 1932. V: kiadója; a m. cserkészférfiak lapja havi(1938. XII. 1–: heti)lap a Fiatal Magyarság 1931. III. 1–1939. XII. és 1940. III. 7–1942. II. 26: fel. szerk.; 1931. III. 1–1938. XI: szerk., a Vezetők Lapja 1932. X. 1–1934. I. 1: Szöllősy Istvánnal; 1934. IX. 1–: Morvay Péterrel) 1938. II: szerk.; a Cserkész Apród 1934: kiadója. 88

Bo.J.–Fe.Má.

Új Idők lex. IX. – Orszgyűl. alm. Bp., 1940. Arck. (*Puchó-Kocskóc!) – M. Nemz. 1945. V. 4. sz. (A m. háborús bűnösök 2. hiv. listája) – Fasiszta sajtóterm. 3. sz. jegyz. Bp., 1946. – Gergely Ferenc: A m. cserkészet tört. 1910–1948. Bp., 1989:392. – Gulyás VIII:174. [A szülőhelyként közölt Puchó-Kocskóc a szülőfalu vasútállomásának és távíró hivatalának neve, Felsőkocsárd, a falu törzskönyvezésre (csak) javasolt, de m. helységnévtárban nem található neve – VJ.] – Viczián 1995:159. (1958.) – Cserkészet 2011. VI. (Bokody József) (*Felsőkocsárd) – Mo-i sajóbibliogr. 1921–44. 2010:860., 1721., 3597., 7435.

Faragó Ferenc (Brassó, Brassó vm., 1905. márc. 28.–Gyulafehérvár, 1973. jún. 1.): teológiai tanár. – A gimn-ot Brassóban, a teol-t Gyulafehérvárt, 1926–: Bécsben Pázmáneum növ-eként végezte. 1927. VII. 31: Gyulafehérvárt sztelték pappá. Csíksomlyón, 1928: Székelyudvarhelyt, 1929: Kolozsvárt kp. 1929: Gyulafehérvár teol. tanár és tanulm. felügy. – 1940: a kolozsvári Bölcseleti és Hittud. Főisk. tanára és vicerektora. – 1951: Gyulafehérvárt főesp., 1953: megszervezte a kántoriskolát, melynek ig-ja, nagyprépost. Az →Erdélyi Katolikus Akadémia tagja. – M: „Krisztus követségében járunk”... Gondolatok a vasárnapi szentleckékről. Bp., 1944. – Ezeket mondja az Úr. Gyulafehérvár, 1946. – Szerk. 1928–29: a Mária Kongregáció Oltáregylet c. rovatát, ennek önálló lappá tétele után fel. szerk-je 1929. X. 1–1931. VII: Az Oltár c. oltáregyleti lapnak. – Betűjegye: F.F. 88

Cat. AJ 1935; 1943:54. – Monoki 1941:127. – Pilinyi 1943:165. – Gulyás 1956:546. – Gulyás VIII:178. – Ferenczi 2009:234.

Faragó Mária Adelina SDS (Kecskemét, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm., 1914. nov. 1.–Jászberény, 1988. dec. 02.): szerzetesnő. – 1937. IX. 8: Bpen lépett a Szalvátor nővérek r-jébe. Első fog-át 1939. IX. 8: Máriabesnyőn, örök fog-át 1945. IX. 8: uitt tette. Képzett ápolónőként 1938–: Bpen a Magdolna és az Uzsoki u. kórházban, majd a →Szalvátor Intézet háztartásában dolg. – 1950: Sződön egyhközs-i alk. 1952–: Kecskeméten rokonoknál, majd a jászberényi szoc otthonban élt. 1976: nyugdíjazták. r.k.