🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > F > Feldebrő
következő 🡲

Feldebrő, Heves m.: 1) plébánia az egri egyhm. kápolnai esp. ker-ében. 1219: Debrev. A törökök 1686: elfoglalták. 1700: alapították újra. Mai Szt Márton tp-át a korábbi, 1050 k. ismeretlen tit. szentelt tp. átalakításával 1740: építették. Szt András-mellékoltárképét →Kracker János Lukács festette. Harangjait 1922: 74,5 és 58, 1923: 100 cm átm. Szlezák László öntötte. Kegyura 1880: Károlyi Gyula gr. - Lakói 1840: 1938 r.k., 2 ev., 10 izr., össz. 1950; 1910: 1817 r.k., 1 g.k., 3 ref., 23 izr., össz. 1844; 1940: 1919 r.k., 2 g.k., 9 ev., 21 ref., 6 izr., 5 egyéb vall., össz. 1963; 1944/45: →malenkij robotra hurcoltak 21 ffit, 8 nőt; 1983: össz. 1446; 1990: össz. 1304. - 1948: 5 tanerős r.k. ált. isk-jában 215 tanuló. - 2) Temploma 3 szakaszban épült. Az első tp.: A 20x20 m-es négyzet alaprajzú, mind a 4 oldalán félköríves apszissal bővülő tp. zárófalából az É-i és D-i oldalon csak az alapozás ismerhető meg. A K-i falból azonban, mivel ez azonos az altp. K-i falával, kb. 1,5 m magas szakasz maradt meg. A falat csak az altp. boltozata fölötti szakaszon bontották le a barokk kori építkezések idején. A Ny-i oldalon a vakolat alatt kb. 8 m magasságig előbukkant az első tp. fala, mely itt azonos a barokk tp. falával, csupán az apszis helyére épült az újkori torony. Az épület belsejében azonban megmaradt az eredeti apszis diadalíve is. A tp. belső tagolásáról először azok az oszlopok árulkodtak, melyek a mai tp. É-i és D-i falában már évtizedekkel ezelőtt tűntek elő. Az újabb falkutatások során kiderült, hogy az oszlopokat áthidaló hevederívek is megmaradtak, sőt kis szakaszon az ívek fölötti vízszintesen lezáródó falszakasz is, mely jelzi a tp. egykori belső magasságát és utal a lefedés módjára is. A hajó föltárása során előbukkantak az oszloprend további részletei is. Az elfalazottakhoz hasonló, 2 oszlop alsó szakasza került elő a Ny-i apszis sarkaival szemben. A tp. középső négyzetének sarkain 1-1 nagyméretű négyszögletes pillér maradványait tárták föl. A tp. tehát K-Ny-i tengelye mentén szimmetrikus, öthajós, lényegében centrális épület volt, középen toronnyal. A K-i és a Ny-i rész szimmetriáját a tp. K-i harmada alatt húzódó altp., ill.  ennek boltozata fölött elhelyezkedő emelt szintű főszentély bontja meg. A tp. belső terében az oszlopok, pillérek erdeje, a különböző méretű hevederívek egymásba kapcsolódó sorozata, a közép felé kitáguló hajóterek, az oldalhajóktól befelé lépcsőzetesen emelkedő padlószintek látszólag önkéntelenül, de a valóságban nagyon is célratörő eszközökkel, pontosan kiszámított optikai hatásokkal vezették a tekintetet egyetlen pontra, az oltárra.  - Az oltár ereklyéjét a sírkamra rejtette magába, mely az altp. hajójából nyílott és az egész tp. központi helye volt. Az altp-ba az É-i és a D-i mellékhajóból vezető lépcsőn lehetett lemenni. A 20 m hosszú hajót szokatlan tagolású, zömök, erőteljes oszlopkötegek osztják ketté. Ezek tartják az épségben megmaradt kőboltozatot, melynek az egész tp-ra is jellemző, szabályos szabálytalanságai páratlan szépséget, összhangot nyújtanak. Az altp. hajója K felé, a felső tp-éval azonos alaprajzú, félköríves szentéllyel bővült, Ny-i részén pillérköteggel osztott, kettős, félköríves záródású átjárón és néhány lépcsőn át a sírkamrába lehetett belépni. A dongaboltozattal fedett, terazzópadlós helyiség közepébe mélyed a kváderkövekből épített, hatalmas kőlappal fedett sír. Fölötte vsz. díszes sírépítmény lehetett, ennek azonban nem maradtak meg a nyomai. Föltárták viszont egy-egy oltár maradványait a sír két végénél. Az altp. hajója, de a sírkamra külön is, kis ablakokkal közvetlen kapcsolatban volt a felső tp-mal. A hajó kis félköríves záródású ablakai a felső tp. főoltárának 2 oldalán nyíltak, a sírkamra Ny-i falában levő körablakocskák a főhajó tengelyében megépített lépcsőzet alsó szakaszában levő kis térségbe. Innen a hívők rátekinthettek a sírra, láthatták a sír lábánál emelt oltárt a Krisztus-képpel. A hajó ablakain keresztül  az altp. főszentélyének oltárára láthattak. A 4 kis ablak és a 2 nyitott lejárat elegendő volt ahhoz, hogy a felső tp-ban lévő hívők hallják és követhessék az altp-ban folyó szert-okat. - A falakat és a boltozatot díszítő festmények kb. 100 évvel későbbiek, mint maga az épület, de az altp. minden bizonnyal eredetileg is festett volt.  A falfestmények sajnos meglehetősen hiányosak, a meglevő részletek alapján mégis meg lehetett állapítani az ikgr. rendszerüket. Az apszis boltozatán a  Pantokrátor Krisztus →evangélista szimbólumok és angyalok között; az altp. K-Ny-i tengelyében Krisztus életét és kereszthalálát ábrázolták. A többi fal-, ill.  boltozatfelületeken ósz-i alakok díszes keretbe foglalt portrészerű képei, ill.  jelenetek (pl. Káin és Ábel tört-e). - A tp-nak egész Eu-ban nincs párja. Alaprajzát tekintve a bizánci centrális tp-okra emlékeztet, de azokban nincs altemplom. Ny-Eu-ban viszont, ahol a sztek tiszt-e a 11. sz-tól erőteljesen kibontakozott, s ezért az altp-építés nagyon gyakorivá vált, szinte nincsenek centrális épületek. Alaprajzi elrendezését tekintve a ~i tp. legközelebbi rokona Fro-ban, a Loire völgyében fekvő Germigny des Prés apátság 9. sz. tp-a, mely azonban lényegesen kisebb, 3x3 hajós és nincs altp-a. -

A ~i első tp. építéséről biztos adatunk nincs. Írások nem maradtak, nem tudjuk, kit temettek altp-ába. Györffy György kutatásai  alapján a 14. sz: Debrő plébtp-a a Szt Kereszt tiszt-ére volt szentelve. Eszerint a tp. 1018 u. épülhetett, mert Szt István kir. csak ebben az évben kapott Szt Kereszt-ereklyét. A tp. építtetője kir. rangú személyiség lehetett, a környék ura, a kir. család tagja, orsz-os méltóság viselője: →Aba Sámuel. A rangjához méltó tp-ot vsz. trónra lépése előtt kezdte építtetni, s rövid uralkodása után 1044: először ide temethették a meggyilkolt kir-t. A krónikák szerint egy idő múlva a kir. testét első nyugvóhelyéről a saját mon-ába, Sárra vitték át. A sír fölbontását úgy írták le, mint a sztek →ereklyéinek megtalálását. A népszerű kir. emlékezetét valóban sokáig őrizhették eredeti temetkező helyén is. Mindez csupán feltételezés, azonban maga az épület minden részletformájával együtt pontosan beleillik a 11. sz. első harmadának építészetébe. - A második tp. A négyszög alaprajzú tp-ot már az Árpád-korban, vsz. a 12-13. sz. fordulója táján átalakították: a felső tp. É-i és D-i zárófalát az apszisokkal együtt lebontották, a mellékhajók oszlopközeit befalazták, így az eredetileg 5 hajós teret 3 hajóssá szűkítették. Az altp. azonban a fölötte levő emelt szentéllyel együtt teljes szélességében megmaradt, tehát az eredetileg centrális tp. hosszhajós, kereszt alakú épületté vált. Az altp-ba vezető lépcsők a tp. testén kívülre kerültek, ezért új lejáratot alakítottak ki a D-i oldalon a mellékhajóból kis íves záródású átjárón keresztül vezető lépcsősorral. Az É-i lejáratot befalazták, így maradhatott meg eredeti állapotában. A felső tp. emelt szentélyére újonnan épített lépcsőkön lehetett feljutni. Természetesen megmaradt a sírkamra fölött emelt oltár és a sírkamrába nyíló ablakokhoz vezető lépcsősor. - Az első tp. elbontott É-i mellékhajója helyén keskeny folyosót alakítottak ki, ide nyílott az ÉNy-i torony félköríves átjárója. A tp. körül vsz. csak az átalakítás és azután kezdtek  temetkezni a falu lakói, hogy plébtp. lett. A temetőt hatalmas, 7-8 m széles, 3-4 m mély árokkal vették körül, elsősorban a temető körülzárására, de vsz. hogy veszély esetén a megerősített tp. és a temetőkert a falu népének menedékül is szolgált. - Az átalakított tp-ot a 15. sz: felújították. Ekkor készült a D-i oldalon a szép gótikus kapu kis előtérrel. A felső tp. egységes, fehérre meszelt vakolatot kapott, melyen falfestmények is voltak (csekély maradványai az É-i oldalon). Az időközben betemetődött körárok belső széle mentén támpillérekkel is megerősített kőfalat építettek. - A barokk tp. A kezdetben pompás kir. emléktp. elvesztette eredeti rendeltetését, átalakult és egyszerű falusi plébtp. lett. Eger ostroma idején Debrő elpusztult, lakosai elmenekültek, a tp. leégett, falai omladozni kezdtek. Debrőt 1689: pusztaként írták össze, de 1696: már újra voltak lakói a falunak. A romos tp-ot úgy-ahogy rendbe hozták és használni kezdték. A pléb-t 1700: állították viszsza. Vsz. az új kegyúr, a Grassalkovich család jóvoltából nagyobb javítgatásokat is végeztek. Ekkor készülhetett a hajó téglapadlózata, mely eltüntette a sírkamra lépcsőzetes kiemelkedését, és azonos szintben fedte le az egész felső tp. padlózatát. A megrongálódott falak azonban rövidesen életveszélyessé váltak. 1744-45: a régi falak részleges felhasználásával felépítették a barokk tp-ot. Eltávolították a kk. oszlopokat és pilléreket, feltöltötték a szentély szintjéig a tp-hajót. Megszűkítették és lefedték a sírkamrához vezető lépcsősort, és a sírkamra Ny-i falát áttörve biztosították a lejáratot az altp-ba. - Elbontották az új tp-test két oldalán túlnyúló altp-szakaszokat és a K-i apszis felső részének falát, K felé meghosszabítva az új épületet. A Ny-i homlokfal elé torony épült és ezzel végképpen eltűnt a Ny-i apszis még meglevő maradványa is. A belül még látható részleteket az új karzat takarta el. A hajóban a falak mellett nagy, szögletes pillérek épültek, melyek a boltozat terhét hordják. A Szt Márton tiszt. sztelt tp. barokk kori berendezésének értékes darabja a jelenleg jobb oldalon elhelyezett Szt András-oltár. A főoltárt és a szószéket 1839: állították föl. - 1983: fejezték be a tp. helyreállítását. Erdei Ferenc, a helyreállítás tervezője arra törekedett, hogy a különböző korokból megmaradt részletek bemutatásával a tp. építéstörténete leolvasható legyen, ugyanakkor az épület egységes hatású, esztétikus élményt nyújtson és rendeltetésének is megfeleljen. Ezt a célt szolgálja a Teleki Katalin tervei alapján készült nemes anyagú és kiképzésű új berendezés is.

- 3) Monostor. A 13. sz. elején 1-1 írott forrás említi Debrő monasterium-át és ecclesia-ját. A mon-ról más forrás nem beszél, a rendtörténetek sem tudnak róla. 1977: rábukkantak egy épület maradványára, mely hozzá tartozhatott. Az első tp. DK-i sarka közelében ui. egy kőépület sarokrészlete került napvilágra, melynek falát ugyananolyan kváderkövekből és ugyanúgy építették, mint az altp-ot. - Az épület nagyobb része a nagy kerítőárok ásásakor megsemmisült. Figyelembe véve az árok méretét, az épület nem lehetett 12x4,5 m-nél nagyobb. Padlószintjét az egykori földfelszíntől 1 m-rel mélyebben találták meg, ebből talán az következik, hogy az épület két szintes volt. Környezetében jellegzetes települési hulladékrétegeket találtak. Az épület  méretei alapján talán elég tágas lehetett az itt tevékenykedő nem nagy számú szerzetesi közösség számára, melynek feladata bizonyára a sír körüli szolgálat volt. Hogy ~n valóban létezett monostor, arról tanúskodik az 1936: végzett ásatásokon előkerült, állatcsontból faragott 11. sz-i apáti pásztorbot-fej. A kőépület a nagy árok megásása idején már romos állapotban lehetett, uis kissé feltöltődött belsejébe egy bronzolvasztó kemencét építettek. Ennek műhelygödrét és omladékát szintén elvágták az árok ásásakor. A kemencét III. Béla (ur. 1172-96) itt előkerült pénze a 12. sz. végére keltezi. A mon. tehát a megfigyelt jelenségek szerint nagyon rövid életű volt, megszűnése talán összefügg a sári nemzetségi mon. megépülésével. A →Váradi Regestrum vsz. az akkor már nem létező mon. emlékét őrzi, a néhány évvel későbbi adat szerint már, csak Debrő egyházát tartják számon. - 4) Kistáji Szűz Mária-búcsújáró hely. A kegykpna a temetőben 1738: épült. Kegyképe vsz. egy kk. kép másolata. Főbúcsúja VIII. 15., főleg a Tarna-völgy és a Jászság népe zarándokolt búcsúira. 1813: följegyezték a flagellálás szokását, melyet régi hagyományként tartottak: Nagyboldogasszony (VIII. 15.) vigíliáján a temetői kpnából gyertyás körmenet vonult a plébtp-hoz. Ajtaja előtt elimádkozták a Hiszekegyet, 5 Miatyánkot és 5 Üdvözlégyet, visszatértek a kpnába, s közben ostorozták magukat. **-B.G.

Gerecze II:371. - Radocsay 1954:135. - Garas 1955:168. - Patay 1958, 1982. - Genthon 1959:94. - Dercsényi 1972:187. - Soós I:223. - Művészettörténeti Füzetek 1974:9. (Tóth M.: Árpád-kori falfestészet) - Műemlékvédelem 1975:19/4. (Erdei Ferenc: Hipotézis a ~i tp-mal kapcsolatban); 1976:20/3. (Levárdy Ferenc: ~ Kelet v. Róma?); 1977:21/1. (Tóth Sándor: ~ről, hipotézisek nélkül); 1977:21/3. (Levárdy Ferenc: A "~i feltevések" értelme. Válasz Tóth Sándornak); 1982:26/1. (Gyurkó J.: Hozzászólás ~ kérdéseihez) - Építés-Építészettudomány VIII. Bp., 1976. (Major J.: Adatok a ~i tp. keletkezésének település- és birtoktörténeti hátteréhez) - Művészet 1985:26/8. (Erdei Ferenc: A ~i r.k. tp. helyreállítása) - TKMK 183. (Kovalovszky Júlia: ~ Plébániatp.)

Feldebrő

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.