Felvidék: tájegységek Magyarországon. - 1. A történelmi Mo. É-i, hegyvidéki része. Határainak kijelölése tört. okokból bizonytalan. Pontatlanul szokás →Felső-Magyarországgal is azonosítani, amely azonban a ~nek csak egy része. - A ~ a 19. sz. előtt gyakran csak a szlováklakta vidékeket jelölte, s a szót az I. vh. után - mivel nagyobb része a Csehszl. Közt. része lett - →Szlovákia szinonimájaként is használták. A határváltozások következtében a ~et nem a hegy- és síkvidékek találkozási vonalainál, hanem a pol. határok mentén szokás kijelölni. Csehszlovákia megalakulásáig általában a ~hez értették a Zemplén, Bükk, Mátra, Cserhát, Börzsöny hegyvidékét, utána a Csallóközt (a Kisalföld Szl-hoz csatolt részét). D-i, leginkább magyarlakta sávját 1938-45: Mo-hoz csatolták. A II. vh. után m. és ném. lakosságának jelentős részét kitelepítették. 1949 tavaszán 28 kat. és prot. magyar lelkészt tartóztattak le azzal a váddal, hogy adatokat szolgáltattak Mindszenty bíb-nak a ~i magyarságot sújtó igazságtalanságokról. Bokor Lászlót, Kőkeszi (Szl.) tanítóját vádolták azzal, hogy Mindszenty ~i összekötője. A „Bokor-csoport” papi tagjai: Balázsy Dezső, Hrabovszky Ferenc, Kissik János, Kovács Pál, Markwarth Gábor. 1949. XII: a vádlottakat fölmentették, de Bokor Lászlót a kihallgatások során nyomorékká verték. - 2. Helyi viszonylatban más tájegységeket is szokás ~nek nevezni, így pl. ~nek hívják az Alsó-Háromszékben lakók Felső-Háromszéket (Kézdivásárhely és Bereck környéke), a Balázsfalva (Alsó-Fehér vm.) körüli m. falvak lakói a Kis-Küküllő mentén, Dicsőszentmárton közelében fekvő vidéket. K.S.

Mendöl Tibor: A ~. Bp., 1940. - MNL II:137. - Kiss 1983:219. - MTF I:131. - Hetényi Varga I:26, 145, 162.

Felvidék, Pozsony, 1878. okt. 31.-1879. jan. 20.: társadalmi, közgazdasági és szépirodalmi közlöny. - Megj. kedden, csütörtökön és vasárnap 4 old., össz. 31 sz. Szerk. és kiadó Sziklay János. Ny: Lőwy és Alkalay. T.E.

Szalády 1884:54. - Szinnyei XIII:865.