🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > F > Flóra
következő 🡲

Flóra (a lat. flos, 'virág' szóból): a tavasz, a virágok és a virulás istennője az ókori szabinoknál. - A monda szerint tiszt-ét Titus Tatius szabin kir. honosította meg Rómában. Papja a →flamen floralis. Kr. e. 238: tp-ot építettek tiszt. Kr. e. 173-tól IV. 28-V. 3: ülték ünnepét, a floraliát, amelyen mindent virággal díszítettek. Az utolsó napon a cirkuszban kecskékre és nyulakra vadásztak, s a játék alatt borsót és lencsét szórtak a szegények közé. →hórák **

Pecz I/2:764.

Flóra

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.