fonó (lat. filator, ném. Garnwinder): a →fonás helye és közössége, a →csángók között a →guzsalyas. A szó egyszerre jelenti azt a házat, ahol alkalmanként összejönnek, s azt a többnyire állandó leány- v. asszonyközösséget, akik együtt szoktak fonni. - A ~ba  járás időszaka az őszi betakarítás, kukoricaszedés után kezdődik, a természeti viszonyokhoz igazodva nagyjából októberben (csángó szólás szerint: amikor a tök már „növekvőben” van). A falusi lányok, asszonyok szombat, vasárnap kivételével más-más háznál gyűlnek össze →Máriára harangozás (8 óra) után. A ~ a munka mellett az ismerkedés és szórakozás (beszélgetés, mesemondás, éneklés) helye is, a ~ban született és terjedt számos népköltészeti alkotás (népdal, csujogtató, mese). A közösségben végzett munka nevelő szerepe erkölcsileg, hagyományőrzés és a munka művészi színvonala tekintetében igen nagy jelentőségű. - Egy-egy faluban több ~ alakult korosztályok (leányok, asszonyok), baráti körök és a falu tájrészei ('külsőszeriek, belsőszeriek' stb.). Ált. két orsó fonalat illett megfonni, utána megjelentek a legények, hangszereikkel, többnyire furulyákkal, s még táncra is perdültek. A ~ a párkeresés helye is. - Az asszonyok ~jában megbeszélték a napi eseményeket, de igen sokszor kísérte közös ima a munkát. - Az egy ~ba járó leányok vasárnapi szórakozása a csángóknál a „gyűlés”, mely (tekintettel a vasárnapi munkaszüneti parancsra) kimondottan a szórakozás, beszélgetés, ismerkedés alkalma volt, minden alkalommal más-más háznál ebéd után a vecsernyéig. Sz.A.

Kós-Szentirmai-Nagy 1981. - Bogdán 1984.

Fonó, Somogy m.: plébánia a veszprémi egyhm. kaposvári esp. ker-ében, 1993. V. 31-től a kaposvári egyhm-ben. - 1955: alapították. Tp-át 1748 e. Szt Mihály tit. sztelték. Mai Szt Márton tp-a 1814: épült, org-ját (1/6 m/r, op. 674.) 1909: az →Angster gyár építette, 1946: (op. 1293b.) átépítette. Harangjait 1884: 90 cm átm. Seltenhofer Frigyes, 1925: 73, 62 és 49 cm átm. Szlezák László öntötte. Kegyura 1880: a piar. rend. - Plébánosai: 1949: Martin Aurél, 1952: Gulyás Vince Gellért OFM, 1954: Schweitzer József, 1958: Komárom András, Rosta Ferenc, 1961: Pék János, 1964: Világos Ödön, 1966: Wirth János, 1976: Török Marcell. - Lakói 1983: 428 r.k., össz. 428; 1990: össz. 315. **

Patay 1982. - VEN 1992:80.