Forrófalva (1996: Faraoani, Bacău megye, Moldva, Ro.): 1. település a Szeret jobb partján, →Bákótól kb. 15 km-re D-re. - A hagyomány szerint Stefan cel Mare (Nagy István) idejében egy Forró nevű, a török elleni háborúkban vitézkedett katona népesítette be, kinek lányát a vajda feleségül vette. Más források szerint a települést 1420: m. →husziták alapították. - 1474: említik először Nagy István vajda okl-ében. Neve 1606: Forojano, 1641: Forwan, 1683: Forouan, 1807: Faraoani, 1902: Foru-Falva, 1920: Buzdugan, 1950: Kákova. - A 17. sz: lakossága többször elmenekült, 1692: több száz főnyi kat. népe széledt szét az erdőkben, 1750 u. újratelepült. 1761: "a legnagyobb kat. moldvai falu, lakói rezesek, vagyis szabadparasztok.” 1803. V. 27: Dominic Brocani ap. prefektus ~ra hívta tanácskozásra Moldva kat. klerikusait. - ~ határa gazdag, jó gabona-, szőlő- és gyümölcstermő, sok mesterembere volt, már a 18. sz: említik bognárjait, kádárait.  - 2. plébánia. 1624: alapították 2  filiával. ~ 1661: Bákó filiája, 1738: ismét pléb. Tp-át az ellenőrizhetetlen írásos följegyzés szerint a 15. sz: Bálint Márton építette. 1640/43: Szt Kereszt v. Szt Szűz tiszt-re sztelt fatp-ának  fölszerelése: 1 harang, 1 repedt ezüst kehely tányérral, 1 ezüst keresztecske, török szövetből készült oltárfüggöny, 1 sárga selyem miseruha alba vállkendővel, karkötővel és stólával; portátile, 2 csengő, 4 zászló: 2 fehér, 1 kék, 1 piros. 1692: szent. Mária Mennybemenetele fatp-át. 1730: Francisc Manzi ap. pref. a korábbinál jóval nagyobb, Nagy Boldog Asszony fatp-ot és pléb-épületet emelt missziós házzal. A 19. sz. elején épült Páduai Szt Antal kőtp-a, 1868: bádogos a tornya, oltárai és paramentumai "tisztességesek". Egy 18. sz-ból való ezüst feszülete a falubeli Benke család adománya, a kórusban lévő "kisded orgonát" a plnos készíttette. 1939. VII. 27-1945: ismét új tp. épült Szt Antal tiszteletére. - Filiája 1781: Kövespatak, Klézse, Nagypatak, Nagylonka, Diószin, Nagyszöllős, 1984: Trunk (Galbeni). Az 1858, 1875-ös r.k. semat-ok szerint a hivatalos egyh. nyelv a m. és a rum. - A 17. sz. derekán a falu közössége lelkileg igen elhanyagolt, az 1646: ~ra látogató Bandinus pp. 108 ffit és 106 nőt keresztelt meg. Az 1650-es években nincs papjuk, 1682: a bákói kp., Antonio Giorgini da Torre havonta 1x látogatta őket. Csak a 17. sz. végén lett saját papjuk Luigi Bevolacua személyében. - Plébánosai: az 1760-as években Iosif Frontali, 1807: Alois Maffei, 1814: Finta Antal, 1838: Zamoyszki Szaniszló (v. Zakariás, "a magyaroknak első ellensége"), 1840: ismét Finta, 1851: Tóth Anasztáz (m. provinciabeli minorita), 1863: Miglioratti Domokos, 1929: Romilla Bonaventura (erősen tiltotta a m. szót); 1984: Stefan Vacaru (*Frumósza, 1946, szent.: Jászvásárt), Ioan Lucaci. - Lakói 1641:300, 1646:400, 1668:230, 1670:100, 1696:211, 1761:900, 1770:470, 1800:1544, 1807:1935, 1814:2215, 1842:1506, 1851:1323, 1857:1287, 1898:1508, 1902:1489, 1930:1758, 1985:4925, 1992: 5453 fő (r.k. 5400). Népessége a kezdetektől fogva kat. és m. Románia nagy földrajzi szótára szerint 1898:1508 lakosából 1443 (96 %) m. 1930: a viszonylag reális népszámlálás szerint 1758 lakosából valamennyi kat., de csak 1(!) a m. H.P.

Gegő 1838:20. - Jerney 1851:175. - Imets 1868:87. - Kovács 1868:22. - Lahovari 1900:324. - Lükő 1936:26. - Benda 1985:904, 1989:32. - Domokos 1987:55.  - Veress 1989:310.