🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > F > Fulgentius
következő 🡲

Fulgentius, Ruspei, Szt (Thelepte, É-Afrika, 467.–Ruspe, 532. jan. 1.): püspök, egyházatya. – Ősei Rómából Karthagóba települt cs. tisztviselők. ~ a családi birtokot kormányozta, főadószedő lett. Szt Ágoston írásai hatására megtért és Faustus pp-nél szerz-nek jelentkezett. Az ariánusok miatt menekülniük kellett, majd Mididiben (Byzacium tart.) új ktort alapítottak. Cassianus írásai hatására egy társával hajóra szállt, hogy Egyiptomban remete legyen. A szirakuzai pp. lebeszélte erről, ezért Rómába zarándokoltak. 500: ~ visszatért Afrikába és ktort alapított. 507: Rupse pp-évé szent. Az ariánus Trazamund a kat. pp-öket Szardínia szg-ére száműzte, köztük ~t is. Cagliariban (Szardínia) ~újra ktort alapított. Amikor Trazamund vitatkozni kívánt a legbölcsebb kat. pp-kel, Karthagóba rendelte ~t, de látni nem akarta, ezért írásban érintkeztek, majd újra Cagliariba vitték. 523: Trazamund halála után Hilderik kir. visszahívta a kat. pp-öket. ~ visszatért Ruspéba, a szegyh. mellett épített ktort és szerz-ként élt. Sírját a mórok feldúlták. A kk-ban az Augustinus Breviatus ‘kis Ágoston’ nevet kapta. Ü: jan. 1.

SzÉ 2009. I:35.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.