Fénelon de Salignac de la Mothe, François (Fénelon, Fro., 1651. aug. 6.-Cambrai, 1715. jan. 7.): érsek. - Pappá szent. után a kat. hitre tért prot. leányok int-ét vezette, 1689: XIV. Lajos kir. unokájának nev-je, 1693: a fr. akad. tagja, 1695: Cambrai érs-e. - Az elsők között foglalkozott a nőnevelés elméleti és gyakorlati kérdéseivel, ennek első klasszikusa. 1687: jelent meg Traité de l'éducation des filles (Ford. Sebestyén Gyula: A leányok neveléséről. Bp., 1936) c. kv-e, amelyben ezt az akkoriban alig méltatott kérdést kellő józansággal és finom érzékkel tárgyalta. Meggyőződése: „a nők rossz nevelése több bajt okoz, mint a férfiaké”. Művében számolt a női lélek jó és rossz tulajdonságaival; szelíd, józan, türelmes tekintély vezetése szükséges számukra, aki a természet által a nők számára kijelölt életutakra vezesse őket. A nőktől várja a családi élet egyszerűségének és tisztaságának fenntartását, amely a társad. élet egészségének az alapja. Híve a nők intellektuális képzésének, de ennél fontosabbnak tartja a nevelésben a háziasszonyi erények kifejlesztését. A nő dolga a háztartás vezetése, a gyermekek gondozása, akiknek nevelését már a legkisebb korban el kell kezdeni. Ez az anya feladata. A nevelésben a természet útját kell követni, sohasem szabad a fejlesztést siettetni, csak segíteni lehet a fejlődést, felhasználva a dicséret, a versengés, a tetszésvágy ösztönző erejét, elvetve a fényűzést, a mesterkéltséget, nyesegetve a hiúságot, a képmutatást és a többi rossz hajlamot. A jó erkölcsöket nem a kényszer, hanem a példa adja. Az értelmi nevelés terén sem célravezető a kényszer. A gyermekek szeretik a történeteket, ezeket fel kell használni az oktatásban-nevelésben egyaránt. A vallás és erkölcs igazságait is példázatokból ismerjék meg, a levont tanulságokat azután saját tapasztalataikkal vethetik össze. A történeteket alkalmi beszélgetés és játék egészítse ki, mindig a gyermek érdeklődésére építve. Amikor ~ a dauphin (a kir. unoka) nev-je lett, neveltje számára meséket és párbeszédeket írt. A mesék olyan eseteket mutattak be, amelyekben a trónörökös saját helytelen erkölcsi tulajdonságait ismerhette fel, s kitűnt belőlük ezek elítélendő volta. A dialógusok gör. és róm. hősök beszélgetéseiben könnyen megérthető oktatást tartalmaztak az emberi tudás különféle területeiről, s egyben utánzásra méltó jellemes ffiakat mutattak be. - Aventures de Télémaque (Télemakhosz kalandjai, 1699) c. kv-e ped. regény, ker. szellemben mutatja be az antik görögök világát (egyik célja éppen a mitológia megismertetése volt). Uakkor tükör ez a kv., amelyet nevelője azért tartott neveltje elé, hogy belőle önismeretet, okos önmérsékletet és a törv-ek, a vallás és erkölcs iránti tiszteletet tanuljon, hogy felnőttkori tetteiben az ember- és hazaszeretet vezesse. A felvilágosult abszolutizmus és a zsarnokság szembeállításával s józan közgazd. elveivel a 18. sz. pol. közgondolkodására is hatott. ~ e kv-ével is a humanista nevelésben gyökerező individuális nevelés képviselője. Mint a barokk kor embere, telve volt az antik heroizmus csodálatával, de ezt nála ker. lelkület szelídíti meg. A Télemakhosz kalandjai közel két évszázadon keresztül a fr. iskolások egyik legkedveltebb olvasmánya volt. - Öm: 10 köt. Párizs, 1848-52. M.I.

LThK IV:75.