Fülöp-szigetek: 1. 11 nagy és 7096 apró szigetből álló csoport a Dél-kínai-tengeren és a Csendes-óceánban. Legnagyobb szg-ei: Luzon, Mindanao, Samar, Negros, Palawan, Panay. - 2. Republika ñg Pilipinas: köztársaság. Ter-e 299.861 km², főv-a Manila (Luzon szg.). Hiv. nyelve a filippino. - A tört. előtti időkben az ázsiai kontinens része volt. A régészek szerint kb. 50.000 éve lakott ter. Őslakossága kis falusi államokban élt, melyeknek élén a törzsfőnök állt. Fölfedezésekor fejlett civilizációja, közig-a, irod-a és műv-e volt. - 1521. III. 21: fedezte föl Samar szg-ét a sp. szolg-ban álló F. Magellán; egyik hajójának tüzérparancsnoka volt Varga János. A köv. 20 évben I. Károly sp. kir. 3 expedíciót küldött a szk. felkutatására, melyeket Fülöp trónörökösről ~nek neveztek el. A tervszerű gyarmatosítást 1565: Miguel Lopez de Legazpi kezdte, 1571: ő alapította Manilát. A 300 é. sp. uralomnak 1898. VI: egy ált. népfölkelés vetett véget. Hamarosan kikiáltották a közt-ot. Spo-nak, mely még ebben az évben háborút vesztett az USA ellen, le kellett mondania a ~ről, melynek szuverenitását az USA nem ismerte el. 1934: domínium, 1941. V: a japánok meghódították, 1946: DK-Ázsiában elsőként a ~ lett független közt. - A filippinók azt mondják, hogy K és Ny legnemesebb értékeit vették át: a kínaiaktól a család szeretetét és az elöljárók iránti engedelmességet, az indiaiaktól a mély lelkiséget, az araboktól a vallási és erkölcsi rendet, a sp-októl a lat. műveltséget és a kat. vallást. Az USA fennhatósága idején amerikai isk-rendszert építettek ki, s a ~ népe ma Ázsiában a legműveltebbek közé számítható. Hagyományos kultúrájuk szerencsésen találkozott a kat. vallással. - 1330: Odorico da Pordenone OFM járt a ~en. A 15. sz: a D-i szk-en az iszlám kezdett hódítani. Magellán érkezésekor az őslakosság különféle animista vallásokhoz tartozott. Az első sztmisét 1521. III. 31: Magellán kp-ja mutatta be Samar szg-én. Az év húsvétján Cebuban egy törzsfőnök és 500 alattvalója keresztelkedett meg. IV. 27: Magellán Matan szg-én meghalt, s ezzel a misszionálás megszakadt. 1565: Legazpi kíséretében ágostonosok érkeztek. 1577: a ferencesek, 1581: a jezsuiták, 1587: a domonkosok kapcsolódtak a munkába. A ferencesek visitas néven alapítottak missz. közp-okat, ahol gazd. és kulturális ismereteket is tanítottak. A hitokt-t a doktrinásznak nevezett isk-kban folytatták. A jezsuiták 1589: kezdték koll-aikban a fiúnevelést. A domonkosok 1611: Manilában megalapították a Szt Tamás Koll-ot, mely 1645: p. jogú egy. lett, s ma a világ egyik legnagyobb egy-e; a karok mellett mezőgazd. tanf-okat is tartottak az egy-en. A ~ első szótárait és nyelvtanait a misszion-ok írták. 1593: adták ki az első kv-et, a Doktrina Kristianát. A misszion-ok olyan eredményes munkát végeztek, hogy a 19. sz. végére a ~ lakóinak legnagyobb része kat. lett. A papság zömében sp. volt, ezért a sp. uralom hirtelen befejeződése, mely magával hozta a sp. misszion-ok kiutasítását is, átmenetileg komoly nehézséget jelentett a kat. egyh. számára. Az amerikai uralom kezdetén prot. misszion-ok érkeztek. 1902: egy volt kat. pap vezetésével megalapították a ~ független egyh-át. A 20. sz. elejétől az újonnan alapított szem-okban fölnevelődött a bennszülött papság, s ma már szinte az egész hierarchia filippino. - Érsségei és ppségei: 1579: Manila, 1595: Caceres, Cebu, Nueva Segovia, 1865: Jaro, 1910: Calbayog, Lipa, Tuguegarao, Zamboanga, 1928: Lingayen-Dagupan, 1932: Bacolod, 1933: Cagayan de Oro, 1937: Palo, 1939: Surigao, 1941: Tagbilaran, 1948: San Fernando, 1950: Lucena, 1951: Capiz, Legazpi, Sorsogon, 1955, Dumaguete, 1960: Borongan, 1961: Imus, Laoag, Malolos, 1963: Cabanatuán, Tarlac, 1966: Davao, San Pablo, 1967: Butuan, Dipolog, 1968: Maasin, Masbete, 1970: Ilagan, San Fernando de la Union, 1971: Ozamis, Pegadian, 1974: Catarman, Daet, Romblon, Virac, 1975: Balanga, 1976: Cotabato, Kalibo, 1977: Boac, 1978: Tandag, 1979: Digos, 1980: Tagum, 1982: Bangued, Bayombong, Iba, Iligan, Kidapawan, Malaybalay, Marbel, San Jose de Antique, 1983: Antipolo. - Ap. vik-ai: 1948: Mountain Provinces, 1951: Calapan, 1955: Palawan, 1958: Jolo, 1983: San Jose. - Prelatúrái: 1950: Batanes és Babuyán, Infanta, 1963: Isabela, 1976: Marawi, 1979: Ipil. - A ~ Ázsia egyetlen kat. országa. 1980: a lakosság 85%-a (41 millió) kat., 4,5% mohamedán, kb. 3% prot. Az első ~i bíb-t 1960: nevezték ki. 1980: 4964 pap, 3000 szerz., több mint 8000 apáca volt. 100 bennszülött pap, több mint 400 apáca közel 60 orsz-ban dolgozott misszióban. 1969 óta működik a Radio Veritas, mely a belföldi nyelveken kívül naponta 12 nyelven ad egyh. műsort. 1994: 55 millió kat. lakosa, 80 egyhm-ben 115 pp-e, 6000 papja volt. - II. János Pál 1981. II: és 1994. I: meglátogatta a ~et. **

LThK VIII:459. - Fejlődő orsz. lex. 1973:441. - Földünk 1978:115. - Kiss 1978:227. - NCE XI:280.

Fülöp-szigetek