🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > F > falevél
következő 🡲

falevél, lomblevél (lat. folium): a →fa nagyfelületű, az asszimilálást, párologtatást és gázcserét végző szerve. Részei: alap, nyél, lemez. - A Szentírásban a fügefa levele az ember első öltözéke (Ter 3,7). A gyorsan hervadó és lehulló ~ az emberi gyengeség és mulandóság képe (Jób 13,25; Iz 64,6; Zsolt 1,3; Péld 11,28). A tp. oldalából fakadó folyó mentén növő →gyümölcsfák és az →élet fájának levele gyógyszer (Ez 47,12; Jel 22,2). →levél **

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.