🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > F > fecske
következő 🡲

fecske (lat. Hirundo): a verébszerű madarak családjába tartozó, villásfarkú, gyors röptű, rovarokkal táplálkozó madár. - Az ókortól kezdve a fény madara. A Szentírásban vsz. a ~re utal a héb. deror (Péld 26,2), mely a Zsolt 84,4 szerint a Tp-ban épít fészket magának, és a héb. szúsz v. szísz (Iz 38,14: csipog, csicsereg; Jer 8,7: költöző madár). Palesztinában ma is sok ~ fészkel a mecsetekben. - Mint vándormadár, s mert a néphit szerint képes arra, hogy fiókáinak a ~fű nedvével adja meg a látást, Krisztus és a feltámadás szimbóluma lett. A →Physiologus szerint, mert életében csak egyszer rak tojást, Krisztusra emlékeztet, aki egyszer halt meg a bűnnek, egyszer temették el, halottaiból egyszer támadt föl (Ef 4,5); a ~ a tél végét hirdeti, hajnalban kelti az alvókat, ezért az aszkéták virrasztásának jelképe. - Az 1930-as években még élő szokások szerint Budaörsön, Hőgyészen, Németbólyban a gazda III. 25: kitárja az istálló ajtaját, mintegy meghívja a ~ket, Isten madarait, hogy házában fészkeljenek, mert az öregek hite szerint felérnek egy tűz ellen való biztosítással. Az érkező ~k arra is intik a gazdát, hogy a tavaszi munkák ideje elérkezett. **

Lipffert 1976:42. - Bálint I:269. - Sachs 1980:286. - Physiologus 1986:61. (33.) - BL:430.

fecske


fecske: Mo-on három fecskefaj költ. – A füsti fecske (Hirundo rustica) és a molnárfecske (Delichon urbica) a települések lakója. Előbbi sárgalacsinokból készült, felül nyitott fészkét istállók gerendáira, épületek belsejében a falra ragasztja, az Alföldön gyakran a hidak alatt költ. A molnárfecske fészkei az épületek külső falán, az eresz alatt épülnek, zártak, csak egy bejárónyílás van rajtuk. – Eredetileg mindkét faj sziklafalakon fészkelt, azzal, hogy megjelentek az emberi építményeken, óriási területet hódítottak meg a maguk számára. A párok évente általában kétszer költenek, egy alkalommal 4–5 fiókájuk van. – A fecskék a levegőben vadásznak, repülő rovarokat fognak, ezeket a torokzacskójukban tárolt kis gombócok alakjában viszik a fészkekhez. Vonulók, Afrikában töltik a téli hónapokat. Tavasszal március-áprilisban érkeznek, ősszel augusztus végén, szeptemberben indulnak dél felé. – A partifecske (Riparia riparia) telepesen költ löszfalakban, elhagyott homokbányákban, a Tisza meredek partoldalában. Korábban Tiszateleknél volt 2000–2500 párral Eu. legnagyobb fészektelepe. A partoldal felső részén egymás mellett nyílnak a 70–l00 cm mély üregek bejárónyílásai. A partifecske költése és vonulása az előző két fajéhoz hasonló. Az utóbbi időben mindhárom faj állománya erősen megfogyott, ennek részben időjárási részben az emberi tevékenységre visszavezethető okai vannak. Egy 2008-i felmérés szerint Mo-on füsti fecskéből 300.000, molnárfecskéből l50.000, partifecskéből l00.000 pár fészkel. – Lásd MKL III:521. S.E.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.