🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > F > felmentés
következő 🡲

felmentés (lat. dispensatio): alanyi jogot teremtő →egyedi közigazgatási intézkedés, a tisztán egyházi törvény kötelező erejének részleges esetre való felfüggesztése. - Megadására illetékességi körön belül az jogosult, aki végrehajtó hatalommal rendelkezik, továbbá akit a ~re maga a jog v. törv-es megbízatás kifejezetten v. bennfoglaltan felhatalmaz (85.k.). Ellentétben a kánoni hagyománnyal (vö. pl. CIC 1917:80.k.), mely szerint a ~ megadására alapvetően a törv-hozó volt illetékes, a hatályos egyhjogban a ~t a végrehajtó hatalommal rendelkező szerv adhatja. - 1. Tárgya. ~ csak tisztán egyh. törv. alól lehetséges, isteni törv. alól nem (akár pozitív, akár természeti). A ~ a törv. kötelező erejét részleges esetre függeszti fel, vagyis nem szünteti meg magát a törv-t, és külön objektív jogot sem teremt, mint a →kiváltság. Szerepe annyiban hasonló a kiváltságéhoz, hogy a törv. ált-sága és az egyedi helyzetek közti távolságot igyekszik áthidalni. Különösen a →házasságjogban jelentős. - A tisztán egyh. törv-ek közül sem mindegyik alól lehetséges ~: nem adható ~ a törv-ek alól, amennyiben azok →jogintézmények v. →jogcselekmények (ld. 20.§) lényeges elemeit határozzák meg (86.k.). Nem adható ~ pl. a lakóhely (102.k.), a klerikus (207.k. 1.§, 1008.k.), a plnos (519.k., 150.k.) v. akár éppen a ~ (85.k.) fogalmának lényeges elemeit meghatározó törv-ek alól. Ált. kánonjogi értelemben vett jogcselekmény lényeges elemét határozza meg pl. az a törv., mely előírja, hogy az ítéletnek el kell döntenie a perkérdést (1611.k. 1, vö. 1620.k. 8), különben semmis. Ez alól a törv. alól a fentiek szerint szintén nem lehetséges ~. - 2. Megadója. a) Általában a ~ megadására már magánál a hivatalánál fogva illetékes végrehajtó hatóságnak rendes hatalma van. Ezt továbbadhatja megbízottnak (delegálhatja). Előfordulhat az is, hogy bizonyos helyzetekre nézve maga a jog hatalmaz fel a ~ megadására egyébként nem illetékes személyeket. Akinek ~i hatalma van, akkor is gyakorolhatja azt, ha saját ter-én kívül tartózkodik, a hatalmának alárendelt személyek felett még akkor is, ha azok ter-én kívül tartózkodnak (pl. a plnos ~t adhat híveinek a böjt alól zarándoklat során a plébánia ter-én kívül; vö. 1245.k.). Megadhatja a ~t (hacsak ennek ellenkezője nincs kifejezetten elrendelve) a ter-én tartózkodó idegeneknek (vö. 100.k.), valamint saját magának is (91.k.). - b) A pápa személyesen v. az Ap. Sztszék illetékes hatóságai útján ~t adhat minden felmenthető (vö. 16.§ 2) egyh. törv. alól, akár egy., akár részleges, akár a legfőbb egyh. hatóságtól, akár alsóbb törv-hozótól származó törv-ről legyen is szó (vö. 331.k.). - c) A megyéspüspök a II. Vat. Zsin. tanítása szerint (CD 8 a) rendes körülmények közt rendelkezik egyhm-jében mindazzal a rendes, saját és közvetlen hatalommal, ami lpászt. feladatának gyakorlásához szükséges. A pápa v. a jog azonban egyes dolgokat más hatóságnak tarthat fenn (381.k. 1.§). Ennek értelmében a CIC szerint a mpp. (az összes helyi ordináriusok által adható ~eken kívül), valahányszor úgy ítéli, hogy ez a hívők lelki javára válik, felmentheti őket a legfőbb egyh. hatóságtól ter-e v. alárendeltjei számára (v. ezek számára is) hozott egy. v. részleges törv-ek alól. Kivételt képeznek az →eljárásjogi és büntető törv-ek (mivel ezek különösen is az Egyh. és a hívők jogainak védelmét szolgálják), valamint azok, melyek alól a ~ az Ap. Sztszéknek v. más hatóságnak van különlegesen (kifejezetten) fenntartva (87.k. 1.§) (→fenntartás). Mindezeket a ~eket azok is megadhatják, akik a jogban a mpp-ökkel egyenlő elbírálás alá esnek (381.k. 2.§). A mpp. ezt a ~i hatalmát megbízottnak is továbbadhatja (134.k. 3.§, 137.k. 1.§). - Az Egyh. Törvénykv. a Sztszéknek tartja fenn a ~t: 1. a →klerikusi állapot alól (290.k. 3); 2. a klerikusi →cölibátus alól (személyesen a p-nak van fenntartva, vö. 291.k.; áldozópapság esetén még halálveszélyben is, vö. 1079.k. 1.§); 3. az egy évet meghaladó szentelési korhiány alól (1031.k. 4.§); 4. az egyh. rend szentsége felvételét v. gyakorlását gátló bizonyos szabálytalanságok és akadályok alól (1047.k.); 5. örök fogadalmas tagnak a megszentelt élet valamely p. jogú intézményéből való távozás engedélyezése kapcsán a fogadalmak alól (691.k. 2.§, 692.k.); 6. bizonyos →házassági akadályok alól (1078.k. 2.§); 7. halálveszély esetén kívül 2 kat. házasságkötésekor a kánoni forma alól (1127.k. 2.§). - Nem minősül a szó szoros értelmében ~nek, de szintén a Sztszéknek van fenntartva: 1. a házasság →gyökeres orvoslása bizonyos esetekben (1165.k.); 2. az ígérő eskü alóli ~, ha 3. személy jogait csorbítja (1203.k.). Kizárólag maga a p. adhat ún. „~t” az →el nem hált házasság alól (1142.k., 1698.k.). Ám itt csak a szó tágabb értelmében beszélhetünk fenntartásról, hiszen egyáltalán nem egyértelmű teol-ilag, hogy ezt a „~t” (mely tulajdonképpen a házasság felbontása) a pp-ök egyébként megadhatnák. - d) Az ordinárius rendkívüli körülmények közt. Az egyébként a mpp. által felmenthető egy. törv-ek alól, valamint a Sztszék v. más hatóságnak fenntartottak alól is ~t adhat minden ordinárius (nem csupán a mpp. - vö. 134.k. 1.§), ha egyidejűleg fennállnak a következő feltételek: 1. A Sztszékhez való folyamodás nehézségbe ütközik. Ez akkor számít nehéznek, ha a postán továbbított levél útján történő érintkezésnek vannak nehézségei. A levélben való ~-kérés és -kapás normális ideje 1 hónap. Ha csak telefonon v. távirat útján v. személyes küldött segítségével lehetne a Sztszékhez fordulni, akkor az ordinárius a ~t megadhatja (vö. 1079.k. 4.§). Annak, hogy a Sztszékhez való kellően gyors felfolyamodás nehézségbe ütközik, számos oka lehet. Egyes szerzők szerint a leggyakoribb, hogy túl későn fedezik fel a ~ szükségességét. - 2. A késlekedésből súlyos kár származhat. Az Egyh-at v. egyes személyeket érő kárnak vsz-nek kell lennie, de nem feltétlenül biztosnak. - 3. A Sztszék ugyanilyen körülmények közt meg szokta adni a ~t. Kivételt képez a klerikusi nőtlenség törv-e, mely alól ilyen rendkívüli körülmények közt sem adhat ~t az ordinárius, hanem csupán a p. (87.k. 2.§, 291.k.). - e) Az ordináriusok →ténykétség esetén ~t adhatnak a törv-ek alól, föltéve, ha ezt (amennyiben fenntartott ~ről van szó) meg szokta adni az a hatóság, akinek fenn van tartva (14.k.). - f) A helyi ordinárius (vö. 134.k. 2.§) rendes hivatali hatáskörénél fogva ~t adhat az egyhm. törv-ek alól, továbbá (ha megítélése szerint ez a hívők javára válik) a plenáris zsin., a tart. zsin. v. a ppi konf. által hozott törv-ek (ill. ált. határozatok) alól is (88.k.). A mpp. ezeket a ~eket saját rendes hatalommal adhatja meg (vö. CD 8 a), a többi helyi ordináriusok, pl. az ált. helynökök a hivataluk lényegéhez tartozó rendes helyettesi hatalommal (vö. 479.k. 1.§). -

g) A plébános, a többi pap és diákonus nem adhatnak ~t sem egy., sem részleges törv-ek alól, kivéve ha erre kifejezetten hatalmat kaptak (89.k.). Kifejezetten megadhatja a ~i hatalmat maga a törv. (potestas delegata a iure) v. az illetékes személy (potestas delegata a homine). - 3. A ~ oka. Mivel maga a törv. is az egyh. javát szolgálja, az alóla történő ~hez megfelelő és ésszerű ok szükséges. Kellő ok nélkül a ~ megadása tilos, s hacsak nem maga a törv-hozó v. annak felettese adta, érvénytelen is (90.k. 1.§). Ha az iránt merül fel kétség, hogy az ok elégséges-e, a ~ megadása érvényes és megengedett (90.k. 2.§). - A ~ okának mindig a hívők valamilyen lelki javának kell lennie (vö. 87.k. 1.§, 88.k.), hiszen a törv., amely ellenében a ~ hat, végső soron szintén a lelkek üdvösségére irányul. Ez az ok csekélyebb lehet, mint a törv. megtartása alól külön intézkedés nélkül (a kánoni méltányosság alapján külső fórumon is elfogadható) erkölcsileg mentesítő okok. A ~ jogintézményének az értelme éppen az, hogy olyan okból kérünk mentesítést a törv. kötelező megtartása alól, amely még nem elegendő ahhoz, hogy külön intézkedés nélkül is mentesnek tekinthessük magunkat. - 4. Magyarázata. Az egyedi közig. intézkedések ált. magyarázati elveinek megfelelően (36.k. 1.§) a ~eket, valamint magát a meghatározott esetre adott ~i hatalmat (tehát nem pl. az ált. mpp. jogosultságot; vö. 381.k. 1.§) szorosan kell értelmezni (vö. 9.§ 2b; 92.k.). Meghatározott esetre az a ~i hatalom szól, amelyet egyedileg meghatározott ~ megadására engedélyeztek (delegáltak). Ilyenkor a ~ megadója csupán végrehajtója a felettes hatóság által megadott ~nek. Ha viszont a ~i hatalom rendes hatalom v. az esetek összességére (pl. egy bizonyos idő alatt felmerülő bármely esetre v. meghatározott számú esetre) delegált hatalom, akkor tágan kell értelmezni (138.k.). - 5. Megszűnése. Ha a ~ egyetlen cselekedetben álló kötelezettségre szól, annak elmúltával a ~ is megszűnik. Az ismétlődő kötelezettségek alól adott ~ ellenben úgy szűnik meg, mint a kiváltság (vö. 15.§. 4), de megszűnik indokának (pl. betegség, szegénység stb.) biztos és teljes megszűnésével is (93.k.). E.P.

CCEO 1990:1536-39.k. - Erdő 1991.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.