🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > F > felségsértés
következő 🡲

felségsértés (lat. laesio maiestatis): a →felségnek kijáró →tisztelet elmulasztása vagy megtagadása. - A →keresztényüldözés egyik jogcíme volt, mert a ker-ek megtagadták a →császárkultuszt. - A régi m. jogban a →hűtlenség bűne. Elkövette, aki a kir-t személyében megtámadta, életére, tartózkodási helyére erővel tört. - Istennel szemben ~ a →káromkodás, →hitetlenség. **

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.