🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > F > filiszteusok
következő 🡲

filiszteusok (héb. peleset, pelistim; asszír palast, pilist; gör. filisztieim, palaisztinoi; lat. philisthüm, philisthini, philisthaei, palaestini): I. A ~ név egyetlen eddig ismert nyelvhez sem kapcsolható. Sokszor próbálták azonosítani a pelazgok és peleták (2Sám 8,18) nevével, de egyik sem helytálló. Palesztina a ~ról kapta nevét. - II. Történetük. Először III. Ramszesz fáraó uralkodásának elején (Kr. e. 1180 k.) bukkantak föl. A fáraó a szárazföldön birod-a szír tart-ának É-i határánál, a tengeren pedig a Nílus torkolatánál legyőzte őket. A velük szövetséges népcsoportokkal egyetemben városokat kaptak (vsz. egyiptomi kolóniaként) Palesztina partvidékén: Gáza, Askelon, Asdod, Ekron és Gát. Az egyiptomiak szívesen elnézték É és K felé terjeszkedésüket. A bírák korának végére (Sámuel) sikerült visszaszorítaniuk az izr-kat, és Sault is legyőzték, aki ellenük fordult (1Sám 4,1-12; 10,5; 13; 14,1-31.46; 17; 28; 31). Hatalmukat megtörve csak Dávid tudta eredeti helyükre visszaszorítani őket (2Sám 5,17- 25; 8,1; 21,15-22); az, hogy adófizetői lettek, nem bizonyos. Az asszír föliratok először III. Adadnerari (ur. Kr. e. 810-782) idejében említik őket. Júdával, Izr-lel és a szír államokkal részt vettek az asszír birod. elleni harcokban (III. Tiglat-Pilleszer, II. Szárgon, Szancherib, Azarhaddon), és ezért a Kr. e. 8. sz. vége felé önállóságuk elvesztésével bűnhődtek. Területük asszír tart. lett, majd rövid ideig Egyiptom uralma alá került, azután bekebelezte az újbabilóniai és a perzsa birod. Kr. e. 333: Nagy Sándor ostrom alá vette Gázát. Később a Ptolemaioszok és a Szeleukidák versengtek a ~ virágzó kereskedővárosaiért. Korán hellén hatás alá kerültek; a Makkabeusok idején zsidóellenesek voltak (1Mak 3,41; 5,68). A Kr. e. 1. sz: róm. uralom alá kerültek, de még a bizánci birod. végéig fönnmaradtak. - III. Kultúrájuk. A ~ eredeti műveltségéről keveset tudunk. Az egyiptomi ábrázolásban (III. Ramszesz harcai) bőrmellényt, rövid kötényt, hosszú, egyenes kardot v. tőrt, 1 v. 2 lándzsát és kerek pajzsot viseltek; a hajukat fölfelé fésülték és egy szalaggal fogták össze, úgyhogy tollkoronára hasonlított (filiszteus tollsisak). Vitorlásaikat madárfejekkel díszítették. Harci szekereikben, a fönnmaradt néhány példányból kikövetkeztethetően hettita és É-szír mintára ált. 3 harcos foglalt helyet. A málhát ökör vontatta kétkerekű kordén szállították. Hogy →Gólját fegyverzetét jellegzetesnek lehet-e tekinteni (1Sám 17,5-7), az kétséges; inkább egy szír fejed. fölszerelésére emlékeztet (erősen felnagyítva, eltúlozva). A ~ letelepedésük után gyorsan átvették az őshonos kánaániak műveltségét. Kérdéses, hogy a part menti városokban előállított ún. filiszteus kerámiához, amely a mükénei kerámia egy oldalhajtása, volt-e közük a ~nak, akiknek felbukkanásával időbelileg épp egybeesett e kerámia megjelenése. Az előkelő halottaknak ember alakú agyagszarkofágban való eltemetése nem filiszteus, hanem Egyiptomból átvett kánaáni szokás volt. A Kr. e. 10. sz: a ~ kezében volt a vas monopóliuma Palesztinában (13,19-22). Az ÓSz-ben hangsúlyozzák, hogy körülmetéletlenek voltak. Eredeti nyelvükről igen keveset tudunk, így meg sem lehet közelebbről határozni. A ~ nem szemita nevei látszólag kisázsiai eredetre mutatnak, de a beolvadás folyamán hamarosan elvesztették jellegüket. Minden bizonnyal filiszteus a ~ fejedelmének rangjára utaló seranim szó, amely csak a héb-ben maradt fönn többes számban, de a gör. türannosz szóval (kisázsiai jövevényszó) hangtani okokból nem egyeztethető. A ~ föltehetően hamar átvették a kánaániak nyelvét. A Kr. e. 6-5. sz-ból fönnmaradt egy keresk. szerződés Asdodból arám nyelven. A forrásokban a ~ istenei mind szemiták: Baal-Zebub (Ekron: 2Kir 1,2.3.6.16), Dágon (Asdod: 1Sám 5,2-5.7; vö. Bír 16,23; 1Krón 10,10), Astarte (Asdod?: 1Sám 31,10). - A ~ az ún. tengeri népek második hullámához tartoztak. Kiindulópontjaik közül az ÓSz →Kaftort (Ám 9,7) említi, amely Kréta (v. Kappadókia?) lehetett. Közbülső állomásként Kisázsia DK-i részével számolhatunk; eredetüket ma nem lehet biztonsággal megállapítani. Elképzelhető, hogy a Duna középső térségéből kiinduló Égei-tengeri megmozdulás hatására nyomultak előre. **

BL:439.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.