flagellánsok (a lat. flagello, 'ostoroz' szóból): vallásos rajongók. - A mozg. 1260: az itáliai Perugiában keletkezett, s 1 év alatt elterjedt No., Cseho., Lengyo. és Mo. ter-én. A rajongó ~ a bűnbánatot nyilvános vezekléssel, eksztázisban végzett önkínzással, egymás korbácsolásával igyekeztek megvalósítani. A vezeklők 40, 60, esetleg 100 fős csop-okban faluról falura, egyik tp-tól a másikig vonultak, naponta 2x megkorbácsolták magukat és egymást, vallásos énekeket énekeltek, 33 és fél napig vezekeltek. - VII. Kelemen p. 1349: visszaélések miatt a ~at elítélte, a konstanzi zsin. 1417: betiltotta, de különböző formákban a ~ mozg-a a 18. sz-ig létezett. - Itáliával ellentétben, ahol papok, sőt pp-ök is álltak a ~ közé, Mo-on a mozg. csak az egyszerű híveket ragadta magával és nem vált eretnekséggé. Feldebrőn még 1813: is följegyezték a flagellálás szokását, melyet régi hagyományként tartottak: Nagyboldogasszony vigíliáján a temetői kpnából gyertyás körmenet vonult a plébtp-hoz. Ajtaja előtt elimádkozták a Hiszekegyet, 5 Miatyánkot és 5 Üdvözlégyet, visszatértek a kpnába s közben ostorozták magukat. - Ikgr. A ~at a 14. sz: a Madonna v. a megostorozott Krisztus előtt részben fedetlen háttal, térdelve ábrázolták. Körmeneteik képein →eretnek voltukat is jelezték. B.A.

Kirschbaum II:42. - Pauler II:244.

flagellánsok