🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > F > folyó
következő 🡲

folyó (lat. flumen): 100-1000 km hosszú, 1000-150.000 km² vízgyűjtőterületű, →patakok által táplált, állandó vízfolyás. - A Szentírásban említett ~k hegyek között erednek, tavaszi áradásuk megöntözi a vidéket: →Jordán, →Eufrátesz, →Tigris, →Nílus, →Kebár, Abana, Parpar. Átvitt értelemben bővízű ~hoz hasonló a →Szövetség könyvének bölcsessége (Sir 24,23-27); az üdvösség ~ként árad Istentől (Iz 66,12); a kiszáradt ~ a pusztulás képe (19,5). Amint Édenből ~ eredt, hogy megöntözze a földet (Ter 1,20), úgy az új Jeruzsálemben (Ez 47,1-12) Isten trónjából élő víz ~ja fakad (Jel 22,1). S miként a ~ medrét kitölti a víz, úgy van tele bölcsességgel a törv., s ~ként árad belőle az áldás (Sir 24,23-31). - Szt Kristóf, Szt Jácint (egyik térítő útján keresztvetésére szétvált előtte egy ~ vize) attrib-a. →víz **

BL:445.

folyó

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.