🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > F > félhold
következő 🡲

félhold, holdsarló: a Hold fényváltozásának az a szakasza, amikor a holdkorongnak csak egy része látszik (→holdfázis). - 1. Eredetileg Illyricum róm. tart. jelvénye, mely Hadrianus és Septimius Severus cs. pénzén is látható. - 2. A ker. ikgr. Golgotáin az elsötétedő Nappal együtt jelenik meg. A →Napbaöltözött Asszony lába alatt a ~ a török fölötti győzelem jelképe (Csíksomlyói Madonna), olykor emberarccal (Hajós, Szt Imre-plébtp.) - 3. Erdély címerében a felső kék mező bal felső sarkában a Nap, jobb felső sarkában jobbra néző, emberarcú ezüst ~ látható. - 4. Az iszlám jelvénye. A holdsarló ö'aj jildiz: hold-csillag, a 14. sz. elejétől az oszmán-törökök nemzeti jelvénye. Hadijelvényként zászlóik csúcsára tették. A tör. építészet a mecsetek és minaretek csúcsdíszeként alkalmazza. - A hódoltsági területeken és peremvidékén a ref. tp-ok tornyán is elhelyezték, amikor látták, hogy a török-tatár portyázók nem gyújtják fel és nem rabolják ki a tp-ot, ha ~ van rajta. A felsőmérai ref. tp. tornyán 1835: még ott volt a ~; a csarodai ref. tp. tornyáról 1860: vihar sodorta le a ~as toronydíszt (azóta a debreceni ref. koll. múz-ában őrzik). - 5. Szt Placid vt. (a messinai ktorban kalózok ölték meg) attrib-a. **

félhold

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.