🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > F > fémek
következő 🡲

fémek: a hőt és elektromosságot jól vezető kémiai elemek. - Fényvisszaverőképességük miatt erősen csillognak, szilárd állapotban a →fényt nem eresztik át. Kovácsolással, húzással, sajtolással alakíthatók. Megolvasztott állapotban egymásba oldódnak, ötvözetet alkotnak. - Oxidációra való képességük szerint nem oxidálódók a nemes ~ (arany, ezüst, platina), nehezen oxidálódók a félnemes ~ (réz, ólom, ón), és könnyen oxidálódók a nemnemes ~ (vas, cink, alumínium). Sűrűségük szerint vannak könnyű (magnézium, alumínium) és nehéz ~. - A Szentírásban a Szám 31,22: a „~ katalógusá”-nak sorrendjében: →arany, →ezüst, →bronz (réz), →vas, →ón, →ólom, az akkori értékrend is kifejeződik. A ~et Izr. fiainak csaknem mind vásárolniuk kellett; elsősorban Kis-Ázsiából szállították, de a Jordántól K-re eső terület is gazdag volt érclelőhelyekben (MTörv 8,9). →Olvasztókemencék (→Tarsis) Tell-el Hesziben és Tell Dzsemmében kerültek felszínre; Timnában, Ecjon-Gebertől 9 km-re ÉNy-ra olyan (edomita v. midianita) rézbányákat és olvasztókemencéket találtak, amelyek csak a Kr. e. 11. sz: lehettek használatban, így „Salamon rézbányái” nem lehettek velük azonosak. Az olvasztókemencéket (Ter 19,28; MTörv 4,20: vaskohó átvitt értelemben; Péld 27,21: aranyolvasztó; Iz 48,10: kohó átvitt értelemben; Dán 3,6: tüzes kemence, Babilóniában stb.) fával fűtötték. A megtisztított, folyékony fém öntőformába kerülhetett; az ásatások során több öntőformát találtak a régészek. A nyersfémet a kovács kalapáccsal munkálta meg. A →kumráni leletek között volt réztekercs is. **

Nötscher 1940:219. - BL:435.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.