🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > F > fésű
következő 🡲

fésű (lat. pecten): kezdetben a haj és a fejbőr gondozásának eszköze, később hajtűző ékszer. Diszes formáját a sírleletek tanúsága szerint már az őskorban megkapta. Mo-on ékszerszerű díszfésűt (kontyfésűt) a nők viselnek. Amikor a férfiak hosszú hajat hordtak, a haj megtűzésére egy görbe ~t használtak.

MN II:251.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.