földjáradék: a földtulajdon felhasználásából származó →jövedelem. Eredeti jövedelem, miként a →munkabér, a →kamat és a →vállalkozói jövedelem. - 1. A →klasszikus közgazdaságtan szerint a ~ különbözeti jövedelem 3 formában: 1) a minőségi ~ alapja a föld minőségi különbsége, a jobb minőségű földön kisebb termelési költséggel is bőségesebb a termés; 2) a belterjességi ~ a föld intenzív megmunkálásának az eredménye; 3) a helyzeti ~ a földterület →piac szempontjából kedvező fekvéséből ered. A →közgazdaságtan abszolút ~ot is ismer, amely a föld minőségi, művelési és helyzeti különbségétől függetlenül abból származik, hogy a föld mennyisége korlátozott. A klasszikusok ezzel nem foglalkoztak, mert az ő korukban korlátlanul volt művelésre alkalmas, az akkor érvényes árak mellett jövedelmezően fölhasználható ter. - A klassz. közgtan szerint a ~ tulajdonképpen haszonbér, amit a bérlő a föld használatáért fizet a tulajdonosának. A saját földjén dolgozó földműves számára a ~ vállalkozói munkabér és nyereség. A ~ a közg-ban végbemenő →jövedelemelosztás kereteibe illeszkedik be, és csak így állítható párhuzamba a gazd. egyéb, eredetinek tartott jövedelmével. A természet részt vesz a termelésben azzal, hogy bizonyos nyersanyagokat szolgáltat és nyújtja a szerves anyagokat, amelyek az emberi élet fenntartására szükségesek. Mindezt nem ingyen, hanem a →munka árán adja. A természeti erőket megművelni, megszervezni és irányítani kell az emberi →igények kielégítésére. A földművelés munkát és szerszámokat, gépeket, vetőmagot stb. igényel. Egy földterület ugyanolyan megmunkálása nem vezet szükségszerűen mindig ugyanazon eredményre, mivel az időjárás, a növényi betegségek és a kártevők befolyásolják a termelést. Ez a tulajdonos és a földművelő számára állandó bizonytalanságot és kockázatot jelent, amit csak bizonyos mértékig lehet ellensúlyozni a termelési technikák tökéletesítésével. A bizonytalanságot fokozza a mezőgazd. termékek árának ingadozása. A ~ nemcsak a terméseredménytől, hanem a termékek piaci értékesítésétől is függ. A földnek mint termelési tényezőnek sajátságos a természete, de végeredményben a csereforgalom útján kapcsolódik be a társad. termelési folyamatába és így válik jövedelmi forrássá. A földnek különböző felhasználási lehetőségei vannak, és a lehetőségek →jövedelmezősége más és más. A földműves több termelési lehetőség között választhat. A föld nemcsak mezőgazd., hanem más célokat is szolgálhat. - 2. A fiziokraták szerint a föld a közg. egyetlen valóban termelékeny termelési tényezője, a jószággyarapodás egyetlen forrása. A ~ olyan jövedelem, amellyel szemben nem áll termelési költség: tiszta bevétel, amelynek körforgása lehetővé teszi a társad. nem-termelő rétegeinek is a megélhetést. - 3. A határhaszon-elmélet képviselői számára a ~ mint különbözeti járadék elfogadhatatlannak tűnt. Az ő kiindulópontjuk ui. a határtermelékenység volt, és a jövedelemelosztást a →gazdasági beszámítás elvére építették. Elméletük nem a minőségi v. egyéb különbségekre, hanem a →termelékenység fogalmára épült. Mint minden más termelési tényező esetében, úgy a földdel kapcsolatban is a ~ forrása szerintük a föld felhasználásával előállított termék. - A ~ nemcsak a mezőgazd., hanem minden más célra szolgáló földnél fellép. A beépített telkek esetében főleg a helyzeti ~ játszik nagy szerepet. A települések szélén, ahol az építkezésre szánt terület a mezőgazd. területtel érintkezik, a telkek ~a magasabb, mint az egyszerű ~. A közig., kulturális intézmények, a keresk. (szállodaipar) a városok közp. részein egyre nagyobb keresletet támasztanak a föld iránt. Ennek következtében a belterjességi és az abszolút ~ is érvényesül. A villanegyedek kialakulása a városok peremén szintén a ~ emelkedését s ezzel együtt a telekspekulációt segíti elő. Pa.P.

Muzslay 1993:93.