fülgyónás (lat. confessio auricularis): A →gyónás a gyónó és a →gyóntató között négyszemközt történő bűnvallomás, a →bűnbánat szentségének rendes kiszolgáltatási formája. Rendes helye a →gyóntatószék. A bűnvallomásnak az érvényes gyónáshoz igaznak, teljesnek, szóbelinek és titkosnak kell lennie. A szóbeliség és a titkosság együttes m. kifejezése a ~. Ellentéte a közösségben tett nyilvános bűnvallomás, amit a kat. Egyház hagyománya kizár. - A →trienti zsinat hangsúlyozta, hogy a négyszemközti, egyedül a papnak elmondott bűnvallomás nem idegen a szentséget alapító Krisztus szándékától, és nem emberi találmány. Ebből következően tolmács igénybevétele ~ esetén nem kötelező, s ha mégis tolmács útján gyónik valaki, a tolmácsot épp úgy köti a →gyónási titok, mint a gyónót és a gyóntatót. - A nagyszombati tartományi zsin. 1611: elrendelte: „A gyónást a templom jól látható helyén, gyóntatószékben hallgassák. Kiközösítés és javadalomvesztés sújtja azt, aki közösséget gyóntat.” - A hatályos jog szerint a ~ a gyónás egyetlen rendes módja, kötelezettsége alól csak fizikai v. erkölcsi lehetetlenség ment föl. Ilyenkor a bűnbocsánatot →tökéletes bánattal lehet a legegyszerűbben elnyerni. Az →általános feloldozás nem szabadon választható lehetőség a ~sal szemben, hanem a gyónás rendkívüli módja. A szentmise elején történő közösségi bűnvallomás nem gyónás! (CIC 1983:966.k.) **

Péterffy II:209. - Radó 1961:796.

fülgyónás