🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > F > főapát
következő 🡲

főapát (lat. abbas praeses), monasztikus kongregáció legfőbb apátja: olyan →apát, aki monasztikus kongregációt vezet a saját →konstitúcióban megszabott egyházkormányzati hatalommal. Magyarországon a pannonhalmi apát a magyar bencések ~ja. - A ~ elleni ügyekben az ítélkezés a →Rota Romana Törvényszéknek van fönntartva (1405.k. 3.§ 2.). Ha 2 mon. közt támad per, a ~ ítélkezik I. fokon (1427.k. 2.§), a helyi apát előtt lefolytatott ügyekben a ~ bírósága II. fokon dönt (1438.k. 3.§). - Okmányok: CIC 1983:620, 1405, 1427, 1438.k. E.P.

DDC I:32. - Az egyh. törvénykv. Szerk. Erdő P. Bp., 1985:478. (magyarázat)

főapát

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.