Gebál, Büblosz: föníciai város, amelyet már az →amarnai levelek és az egyiptomi források is említenek; 1990: Dzsebel a Földközi-tenger partján Tripolisz és Bejrút között. - Az ÓSz 2x említi (Józs 13,5: gibliták; Ez 27,9: ismertek a hajóépítői; Kir 5,32: az olvasat kérdéses). A Kr. e. 14. sz: keresk. és vallási közp. Az egyiptomiak fát és rezet vásároltak ~ban, és sokáig befolyásuk alatt tartották. A Kr. e. 13. sz: Ur 3. dinasztiájának birod-ához tartozott. Az amarnai korszakban ~ kir-a, Rib Addi III. és IV. Amenophisz fáraó segítségét kérte az idegen betolakodók ellen. Ekkor (mások szerint a 11. v. 10. sz-ban) élt Achiram kir. A Kr. e. 12. sz: az ún. tengeri népek éreztették hatásukat, a Kr. e. 8. sz: az asszírok foglalták el. Kr. e. 537: perzsa uralom alá került; mint városállam az 5. satrapaságot alkotta. Később a Szeleukidák, majd Pompeius idején a róm. birod. uralma alá került. A libanoni erdőkben folytatott rablógazdálkodás miatt keresk. szempontból is sokat veszített jelentőségéből. A város isteneinek tiszt-e Egyiptomig terjedt, de az egyiptomiak is építettek a maguk isteneinek tp-okat ~ban, sőt a mítoszaik is kapcsolódtak a városhoz: a testvére által meggyilkolt Ozirisz szarkofágját ~ba sodorták a hullámok; az Ízisz-, Ozirisz- és Adonisz-mítosz szolgált magyarázatul az évszakok váltakozásaira. A róm. időben híres volt a ~i Adonisz-tp. Az 1921 óta folytatott ásatások során mind a csiszolt kőkorbeli, mind a bronzkori települést föltárták (a bronzkorban a halottakat nagy korsókban temették el a település közp-jában); híres Achirám 1923: megtalált szarkofágjának föníciai betűírásos fölirata. Később további föliratok, a föníciai városfal egy része, több tp. és királysír is felszínre került. **

BL:480.