Genf, Geneve (fr.), Ginevra (ol.): 1. város Svájcban, a Genfi-tó (Léman-tó) DNy-i végénél, ahol a Rhone folyó elhagyja a tavat. Genf kanton székhelye. - Helyén az ókorban Geneva város állt, mely Kr. e. 121: a kelta allobrogok legyőzésekor került róm. uralom alá. Kr. u. 443: a burgundiak szállták meg, az 5-6. sz: kirságuk székhelye volt. 843: I. Lothar frank kir. és cs. a frank birod-hoz csatolta, 1032: ném. császári város. A pp. 1124: ~ hűbérura lett, 1387: önálló önkormányzatú várossá szervezte. A 16. sz: a kereskedelme révén virágzó város a savoyaiak ellenében 1519: Fribourg-ral és 1526: Bernnel lépett szövetségre; ennek köszönhetően 1530: elnyerte függetlenségét. 1536: az elsősorban Guillaume →Farel határása prot-sá lett ~be költözött →Kálvin, aki a pp-ököt elűzve 1541-64: zsarnoki módon kormányzott. ~ a kálvinista Róma lett. 1602: a savoyai hg. sikertelen kísérletet tett a város elfoglalására, 1603: ~ hivatalosan is elnyerte Savoyától való függetlenségét. Befogadta a →felvilágosodás filozófusait (Rousseau, Voltaire). 1792: ~ben is kitört a forr., 1794: néhány hétig a jakobinusok uralták. 1798: fr. forr. hadsereg elfoglalta a független városközt-ot. 1814: ~ 22. kantonként belépett a svájci államszövetségbe. 1815-16: a bécsi kongresszus ~ területét volt fr. és szárd területekkel (pl. Carogue, Hermance) növelte. 1847: demokratikus alkotmányt fogadtak el. 1864-től ~ben kötik a háborúk áldozatainak védelmére vonatkozó nemzetk. egyezményeket. 1920: a Népszövetség, 1946: az ENSZ eu. székhelye, s később is számos nemzetk. szervezet közp-ja, konferenciák színhelye. - 2. püspökség. Az 5. sz: a vienne-i érsség suffr-a. Pp-e 1154: birod. hg. 1532: a pp-nek el kellett hagynia városát, a kápt-nal együtt Annecy-be települt át. 1602: Szalézi Szt Ferenc lett ~ pp-e. A r.k. lit-t ~ vezetősége csak 1798: engedélyezte. →Lausanne, Genf, Fribourg K.S.

LThK IV:673.