🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > G > Geresdlak
következő 🡲

Geresdlak, Lak, 1968-ig Geresd és Püspöklak, Baranya m.: plébánia a pécsi egyhm. máriakéméndi esp. ker-ében. - A törökök 1526 u. elfoglalták. 1561: Lak a pécsi kápt., Geresd a pp. birtoka. 1721: az elpusztult Lak Szt Bertalan tp-ának romjai még álltak. 1767: rendbe hozták, 1788: Hímesháza filiájából Lak pléb. lett. Mai Szt Bertalan tp-a 1828: épült, org-ját (2/11 m/r) 1940: Barakovits János építette, 1948: az →Angster gyár átépítette. Harangjait 1925: 84 és 55,5 cm átm. a Harangművek Rt. öntötte. - Geresden 1794: Remete Szt Pál tiszt. épült tp., oltárképe a pécsi pálos tp-ból való. Org-ját (1/8 m/r) 1850 k. ismeretlen mester Ófalu (Barany vm.) számára építette, 1904: Kész Ernő Geresdre telepítette. - A pléb. kegyura 1880: a pécsi pp. Anyanyelve 1880: ném., m.; 1910: ném., m.; 1940: ném., m. - Filiái 1984: Fazekasboda (1944/45: →malenkij robotra hurcoltak 34 ffit, 16 nőt), Maráza. - Plébánosai: Sturen Miklós, 1790: Neuvirt Ferenc, 1805: Udvinácz János, 1815: Foith Henrik, 1821: Dugnitsán János, 1837: Kóbor Antal, 1845: László Lőrinc, 1847: Ulses Nándor, 1873: Lakner György, 1888: Scharfenberger János, 1907: Liebbaéld Lajos, 1922: Cselenkó János, 1950: Gábor Pál, 1959: Szűcs Ferenc. - Lakói 1840: 1444 r.k., 7 izr., 196 egyéb vall., össz. 1647; 1910: 1755 r.k., 1 g.kel., 24 izr., össz. 1780; 1940: 1794 r.k., 5 ev., 1 ref., 15 izr., 4 egyéb vall., össz. 1819; 1983: 1162 r.k., össz. 1178; 1990: össz. 1078. **

Schem. Qu. 1914:72; 1981:192. - Genthon 1959:105. - Patay 1999.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.