geréb (a szász Gräve szóból, lat. comes, potens): betelepített szász lovag, aki birtokot kapott a magyar királytól. - A ~ nem földesura a vezetése alatt álló népnek, s ilyen címen nem tarthatott igényt feudális szolgáltatásokra, hanem maga is tagja volt a szász közösségnek. Ezért a katonai szolg. mellett a kir-nak adóval is tartozott. Alsófokú bíráskodási és igazg. tevékenysége fejében, melyet kir. tisztviselők ellenőrzése mellett élete végéig gyakorolt, anyagi előnyöket is élvezett: nagyobb hányadot kapott a közös földből, megillette a törvénykezési bírságok egy része és a malomjog. A szász közösségen belül így egy (jogilag el nem ismert) külön társad. osztály keletkezett. A katonai jellegű, feudális csírákat hordozó ~ség fokozatosan kivált a szász közösségből. Már III. András (ur. 1290-1301) idejében uolyan jogállásuk volt, mint a m. nemeseknek. A ~ek a szász középréteg nyomására lemondtak szászföldi birtokaikról, vm. területre költöztek, majd nemesekként elmagyarosodtak. →szászok B.A.

Eckhart 1946:145.

Geréb Kázmér   →Greksa Kázmér István

Geréb László, vingárti, br. (1452.-Telek, Bács vm., 1502. júl. 26.): érsek. - G. János 1458: erdélyi alvajda fia, Mátyás kir. unokaöccse. 1467: Ferrarában tanult, 1470: a kir. Nagybánya plnosává nevezte ki. A város tiltakozott ellene, ezért ~ hazatért anyjához. Csak tonzúrát viselt, 1475 nyarán a kir. erdélyi pp-ké nevezte ki. IV. Sixtus 1476. IX. 25: megerősítette azzal a kikötéssel, hogy 27 é. koráig ap. korm., majd mpp. legyen. 1477 elején ~ anélkül, hogy pappá szenteltette volna magát, elfoglalta javadalmát, majd elhagyta Erdélyt és Mátyás udvarában élt. Spp-ei 1466. IV. 21: Baerenfuss Rajmund; 1480. IV. 11: Váczi Pál, 1495. IV. 2: András árgyasi pp-ök; 1484: Szigeti Péter moldvabányai pp.; helynökei Farkasfalvi Tamás, Máté, Szebeni János, Modusi Bertalan, Keresztély és Kolozsvári Jakab knk-ok. 1479. X. 13: részt vett a tör. elleni győztes kenyérmezei csatában. VIII. Ince 1484. XI. 8: p. követté nevezte ki. 1488: az ogy. panaszt emelt ellene hatásköre túllépése miatt, mire a kir. megdorgálta, a p. pedig más követet küldött. 1489 nyarán pappá, s vsz. pp-ké is szent. magát, de első miséjét csak 1498. VII. 22: mutatta be. Birtokait II. Ulászló adományaiból és vételekkel halmozta. 1501. VI. 4: még erdélyi pp-ként említik, a kir. kalocsai érs-ké nevezte ki, amit VI. Sándor 1502. II. 14: megerősített, de ~ a beiktatás előtt meghalt. Jövedelme nagy részét várak erődítésére fordította. Kvtárát a bécsi szegyh-nak adományozta. Sírja az atyai (v. Valkó vm.) ferences tp-ban. - Utóda Erdélyben 1501: Kálmáncsehi Domokos, Kalocsán 1503. VII. 20: Frangepán Gergely. T.E.

Schem. Trans. 1838:XXI. (38.) (budai prép., 1476: kijelölt erdélyi pp.); 1913:13. - Mendlik 1864:89. (1476-1500: erdélyi pp.), 79. (1501-02: kalocsai érs.) - Gams 1873:382. (1476. XI. 25-1502: erdélyi pp.), 372. (1502: kalocsai érs., utóda 1502. II. 14: Frangepán Gergely) - Eubel II:147. (s.v. Ladislaus [Geréb de Vingarth]; 1502. II. 14: kalocsai érs.), 279. (1476. IX. 25: erdélyi pp.) - Érdújhelyi 1899:98. (†1503 közepén; VI. 20: Teleken feküdt betegen s végrendelkezett) - Szinnyei III:1144. - Pallas VII:927. (†Kalocsa, 1505 k.) - Révai VIII:476. (†Kalocsa, 1505 k.) - Temesváry 1922:412. (*1447!) - MÉL I:585. (*1452) - Jakubinyi 2004:23.